A fiúk és lányok tanulmányi versenyében a fejlődő országokban új folyamatoknak lehetünk szemtanúi. A lányok a tanulmányi eredményeket és a felsőoktatási továbbtanulást tekintve lekörözték fiú társaikat, míg írás-olvasás terén tovább növelték előnyüket, és még a hagyományosan fiús tárgyakban – matematika, természettudományok – is faragtak hátrányukból.
Felvetődik a kérdés: mi lehet a változás oka, milyen tényezők segíthetik a lányokat ilyen hatékonyan? Egy érdekes szempont: Hermann Zoltán és Alfa Diallo (mindketten a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársai) kutatásából az derült ki, hogy az olvasási eredményeket pozitívan befolyásolta az iskolában tanító magas végzettségű tanárok száma, és nemcsak az olvasási, de a matematika eredmények is jobbak voltak azokban az iskolákban, ahol relatíve több a lány tanuló.
A világon sok országban küzdenek azért, hogy minél értékesebb szakembereket vonzzanak és tartsanak meg a tanári pályán. A tanári fizetések növelése kézenfekvő szakpolitikai eszköz lehet, hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények és a kutatási eredmények. Egy 2014-es nemzetközi, a tanári jövedelmek összehasonlításán alapuló kutatás megállapította, hogy ott, ahol a tanárok jövedelmi szintje magasabb, jobbak a tanárok kognitív képességei, azonban a tanári fizetések emelésével nem biztos, hogy sikerül kedvezőbbé tenni a tanári kar összetételét.
A jövedelem szintjének hatása mindenképpen függ attól, hogy milyenek a tanárok alternatív – más szakmákban elérhető – jövedelmei. A tanárok munkaerőpiacára Európa-szerte jellemző, hogy míg egyes tárgyaknál túlkínálat, másoknál tanárhiány van. Ez abból adódik, hogy a reálszakok esetében a versengő szakmák – mérnök, informatikus – sokkal előnyösebb jövedelmeket kínálnak.
A kutatás eredménye – amiről az egyik érintett kutató, Varga Júlia számolt be az Mta.hu-n –, azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása (emelése) a vártnál kisebb mértékben befolyásolta. A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.
Varga Júlia szerint az oktatáspolitikai döntéshozóknak az lehet a kutatás egyik tanulsága, hogy érdemes a tanári pálya kezdetén lévőkre és azon belül is azokra a szakokra kiemelten koncentrálni, amelyeknél a tanári pálya alternatív jövedelme magasabb.