Hétfőn is támadta az atomerőmű-fejlesztést az ellenzék, az érvek ezúttal is kísértetiesen hasonlók voltak a korábbiakhoz. – A paksi bővítés teljesen mocskos üzlet, amellyel a gyermekeink, unokáink életét hozzá akarják láncolni az atomlobbihoz – így vélekedett például Szél Bernadett, az ügyben népszavazást kezdeményező LMP frakcióvezetője. A politikus azt hangoztatta: a beruházásról nem kérdezték meg az embereket, a szakértőket, de politikai vita sem volt. – Őrültség Magyarországot újabb évtizedekre az atomenergiához láncolni – mondta Szél Bernadett.
– Az MSZP a paksi bővítést olyan költséges és felesleges beruházásnak tartja, ami hosszú időre eladósítja, illetve Oroszországhoz köti Magyarországot – ezt már Kunhalmi Ágnes közölte. A szocialisták budapesti elnöke hazugságnak nevezete, hogy a bővítéssel olcsó áramhoz jutna a lakosság, szerinte éppen ellenkezőleg, a világ legdrágább áramellátása valósulna meg. Kunhalmi hozzátette: az MSZP továbbra is támogatja az LMP népszavazási kezdeményezését.
A Demokratikus Koalíció sem pártolja a paksi atomerőmű bővítését, álláspontjuk szerint a beruházás idejétmúlt, növeli hazánk oroszországi kiszolgáltatottságát, ráadásul évtizedekre eladósítja a magyar családokat. – Az európai trend szerint az alternatív energiaforrások telepítését támogatjuk, adókedvezményt is kínálnánk a szél- és napenergiát hasznosító beruházásoknak – olvasható a DK közleményében. Gyurcsány Ferencék is támogatják az LMP népszavazási kezdeményezését, akárcsak az Együtt, amely szerint az Európai Bizottság elhibázott döntést hozott. – Az atomerőmű bővítése egy soha meg nem térülő, tisztességtelen beruházás, amely nem szolgálja a magyar energiapiaci versenyt, és évtizedekre eladósítja hazánkat – közölték. A Jobbiknál eközben úgy fogalmaztak: továbbra is szakmai kérdésnek tartják az energiabiztonságot. A párt szerint jelenleg kikerülhetetlen az atomenergia, amit idővel ki lehet váltani más, alternatív forrásokkal.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak azt mondta: semmi meglepő nincs a döntésben. – Számítottunk arra, hogy helybenhagyó lesz, mivel mindenben betartottuk az unió előírásait – fogalmazott. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője hangsúlyozta: fontos döntés született Magyarország számára, mivel ez biztosíthatja azt, hogy a rezsicsökkentés folytatódhasson. – Furcsa, hogy az ellenzék most teli szájjal szidja az Európai Bizottságot, máskor pedig mindig őrájuk hivatkoznak. Ebből is látszik, hogy nekik csak az számít, hogy rossz legyen Magyarországnak – mutatott rá.
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont Intézet: A paksi bővítés eleve nem volt a legjobb témaválasztás az ellenzék részéről, mivel az olcsó atomenergiának relatívan magas a társadalmi támogatottsága Magyarországon, és kormányokon átívelő volt az új blokkok melletti elköteleződés is.
Az LMP népszavazási kezdeményezése sokkal inkább a versenytársnak tekintett liberális Momentum sikerére adott politikai válasz, Botka László támogatása pedig az LMP-hez való közeledési kísérlet volt. Ebben a helyzetben ugyan komoly kommunikációs vereség mindkettőjüknek a bizottság ellenállásának feladása, de politikai céljaikat aligha változtatja meg. Ma a baloldali térfélen a magyar választók kisebbségének egyedüli megszólítása is eredménynek tekinthető, a versengés egyre ritkábban szól a társadalom többségének elnyeréséről. Komoly akadálya lehet ugyanakkor a Paks II-ről kezdeményezett népszavazásnak, hogy a régi és az új alkotmány is tiltotta a nemzetközi szerződésekről szóló referendumot.
Kiszelly Zoltán politológus: Várható volt, hogy az Európai Bizottság így foglal állást, hiszen az unió bírósága tavaly már a brit Hinkley Point C atomerőmű bővítésénél is elfogadta a britek érvelését. Az is jó, hogy Paks II bővítése nemcsak orosz–magyar projekt, hanem megnyitották a nyugati beszállítók előtt is. Alvállalkozóként amerikai, dél-koreai, kínai, vagy éppen japán cégek is csatlakozhatnak a beruházáshoz, ez is növelhette a projekt támogatottságát.
Ami pedig az ellenzéket illeti, a Momentum Mozgalom olimpiaellenes aláírásgyűjtése „momentumot” teremtett. Az ellenzéki pártok görcsösen olyan témákat keresnek, amelyekkel átnyúlnak a pártok szavazóbázisán. Ezek a kérdések – ilyen volt a vasárnapi boltzár vagy az olimpia – nem a kormány–ellenzék vagy bal–jobb megosztottság mentén értelmezhetőek. A Momentum e logika alapján vette elő az ügynökakták kérdését, a több ellenzék pedig Paks II-t. Arra számítok, hogy a bizottság döntése ellenére tovább támadják majd a beruházást.