Elmozdultak holtpontjukról a hazai lakásépítések az elmúlt másfél-két évben, és bár az elkészülő ingatlanok száma messze van még a csúcstól, a korábbi folyamatokat látva már ez is nagy eredménynek mondható. Szakértők ugyanis a visszaesést legtöbbször azzal a döbbenetes adattal írják le, hogy a lakásépítési ágazat a megrendeléseinek nyolcvan százalékát egyik pillanatról a másikra elveszítette. Ez azt jelenti, hogy a válság évei alatt 36 ezerről 7300-ra csökkent az egy évben épülő lakások száma. Ilyen mértékű zuhanás sehol máshol a régióban nem történt, a magyarországi szektornak van tehát honnan visszakapaszkodnia.
A hazai, négymilliót meghaladó lakásállományból fakadó „követelmény” alapján ideális esetben évente mintegy negyvenezer új lakásnak kellene elkészülnie. Szakemberek szerint egy átlagos lakóingatlan élettartama száz év, ilyen időtávon pedig jó esetben meg kellene újulnia a teljes állománynak. Ezt a mennyiséget azonban nem tudja egyik évről a másikra elérni a szektor.
A tavalyi tízezer megépült lakás egyelőre csupán a negyede ennek a számnak, idén ugyanakkor már az első fél évben 5004 lakás épült meg, ami 46 százalékkal több mint 2016 első hat hónapjában. Első látásra ugyan ez sem túl sok, azonban jellemzően az adott év második felében, különösen az esztendő vége felé jóval több lakóingatlan készül el. Az elmúlt években a január–júniusi időszakban általában az új lakások mintegy harmadát adták át, az év második felében pedig kétharmadát. Mindezek alapján idén jócskán meghaladhatja a 15 ezret az új lakások száma. Főként úgy, hogy az engedélyek és az egyszerű bejelentések száma tavaly már 31 500 volt, ami 2009 óta nem látott mértékű építési kedvre utal. Ehhez képest az idei első hat hónapban már csaknem húszezer új lakás építése kapott zöld jelzést, ami az előző év azonos időszakához képest újabb 40 százalékkal több tervezett és épülő lakást jelent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint beértek a kormányzat lakáspiaci intézkedései, amelyek a keresleti és a kínálati oldalt is erősítették. Előbbit főként a családi otthonteremtési kedvezménnyel, utóbbit pedig az értékesítési céllal épülő új lakások forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentésével sikerült elérni. A tárca várakozása szerint már idén megközelítheti a húszezret az új lakások száma, a következő egy-két évben ez a mennyiség harmincezerre is felkúszhat. Ennyi lakást legutóbb 2009-ben húztak fel.
Díjátadó
Tízen vehettek át Pro Architectura díjat kedden az Országházban a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában elért kiemelkedő eredményükért. Az elismeréseket átadó Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte az épített értékek megőrzésének, az újak teremtésének és a minőség hirdetésének jelentőségét.
– Egy radikálisan változó, gyorsan átalakuló, a digitalizációban haladó, automatizációt a zászlajára tűző világban rendkívül fontos megóvni az elmúlt évszázadban felhalmozott értékeket – mondta, hozzátéve, hogy az építészeti örökség folyamatos odafigyelést igényel. Hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon rendelkezésre állnak azok a források, amelyek lehetővé teszik az alkotást. (MTI)