Támogatva a Fogyasztók Világszervezete célkitűzését a jobb digitális világ iránti igény népszerűsítése érdekében, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) csatlakozott ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amely kiemelt figyelmet fordít a digitális világ és a fogyasztói bizalom közötti összefüggésekre – közölte a Magyar Időkkel a civil szövetség. Ennek részeként a március 15-én megrendezett fogyasztók világnapja kezdetével figyelemfelhívó közösségi kampányokkal, ismeretterjesztő akciókkal igyekeznek megismertetni a digitális forradalommal járó tudnivalókat, segítve a lakosságot a biztonságos internetes vásárlásokban. Emellett szakmai anyagokat dolgoznak ki, illetve egyetemi szakkörök révén is igyekeznek növelni a hallgatók fogyasztói tudatosságát.
– A fogyasztók jelentik a digitális gazdaság hajtóerejét, ezért könnyen megállhat a növekedés, ha nincs kellő bizalom a digitális termékek és szolgáltatások iránt. A vásárlói bizalommal övezett digitális gazdaság megteremtésében ezért a civil szervezeteknek is alapvető szerepet kell vállalniuk a kormányok és az üzleti szféra szerelői mellett – közölte a FEOSZ. Ez azért is fontos, mert, mint mondták, világszerte az internetes kereskedés forgalma 2015-re már az 1,55 ezer milliárd amerikai dollárt is elérte, a fogyasztók többsége azonban még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg az online kereskedelemben.
Globális tapasztalat például, hogy a vásárlók háromnegyede bizonytalan amiatt, hogy nem látja át, a vállalatok miként használják az online megadott adataikat. Márpedig ez visszaveti a digitális gazdaság fejlődését, mert kevesebb vásárlást eredményez. A weboldalakra ellátogatva még mindig nincs elég lehetőség arra, hogy nyomon kövessük, mi történik az interneten megadott személyes adatainkkal vagy az egyéb, fogyasztási szokásainkról árulkodó információkkal. – Világszerte szorgalmazzák a vásárlók, hogy új szabályokat kell elfogadni arról, miként hasznosíthatják a kormányok, a vállalatok, valamint más internetfelhasználók a fogyasztói adatokat, ezért érdemes lépést tenni a kérdésben – jelezte a FEOSZ.
A digitális technológiákhoz való hozzáférés hiánya is problémákat vet fel, főként, hogy négymilliárd embernek – vagyis a világ népessége több mint a felének – még a múlt évben sem volt internet-hozzáférése. A kutatások azt mutatják, hogy a fejlődő államokban az internet biztosítása évente 600 amerikai dollárral növelné a jövedelmeket, és 1600 embert emelhetne ki a szegénységből. Több kezdeményezésre van tehát szükség a civilek szerint, ezzel együtt viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fogyasztóknak megfelelő és megbízható szolgáltatásokat kell kínálni. A FEOSZ szerint tehát akad bőven feladat, ezek megoldásában az ismeretterjesztő kampányok is szerepet kapnak, érdemes figyelni a civilek kezdeményezéseit.
Például vannak olyan fogyasztók, akiknek még ma sem világos, hogy a széles sávú szolgáltatások költsége és sebessége milyen összefüggésben áll egymással. Ez pedig megnehezíti számukra a szolgáltatások ár-érték arányának összehasonlítását olyan termékek esetén, amelyek egyesítik a tv-, a mobil- és a széles sávú megoldásokat. Az is előfordul, hogy a vásárlók nem tudják, hogy hol és hogyan érhetik el a szolgáltatót, ha mégsem a kínált minőségben működik a megrendelt szolgáltatás.
A szövetség szerint azonban szabályváltozások nélkül nem lesz teljes a kép. Változnia kellene annak a gyakorlatnak, hogy jó néhány webkereskedő úgynevezett „csöpögtető árazást” alkalmaz. Ezzel csak több lépcsőben merülnek fel a fogyasztót terhelő költségek az internetes vásárlás során, így a teljes ár csak a fizetési folyamat befejezésével válik ismertté. Ez félrevezető lehet, ahogy az is, hogy rengeteg információt zsúfolnak bele a szolgáltatói szerződésekbe, amely megnehezíti a vásárlók dolgát abban, hogy kellően tájékozódni tudjanak az őket érintő konkrét feltételekről.