A hazai és a nemzetközi sajtóban is jelentős visszhangot váltott ki az Európai Parlament ellenőrző bizottságának e héten történt hivatalos vizsgálata, amely a Vál-völgyi kisvasút működését is érintette. A Felcsútról Alcsútra vezető kisvasút uniószerte példátlan átvilágítása Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének 2016 júniusában tett feljelentése alapján kezdődött.
A bizottság annak ellenére döntött a projekt ellenőrzéséről, hogy a megvalósításhoz igénybe vett támogatás összege nem éri el a kétmillió eurós határt, így a szabályok szerint az unió elvben nem is vizsgálhatta volna a beruházás létjogosultságát. Szerdán az ellenőrök azt közölték, a felcsúti kisvasút a nagy médiavisszhang miatt került ugyan a testület látóterébe, ám hazánkban a támogatás felhasználásának jogszerűségét vizsgálva nem találtak különösebb kivetnivalót. Jávor Benedek feljelentése egyébként amiatt sem volt megalapozott, mert a támogatás elnyerésének nem volt feltétele az általa vitatott garantált utaslétszám, hiszen a forrást nem a tömegközlekedés fejlesztéséhez, hanem egy turisztikai attrakció megvalósításához vették igénybe.
Noha az ellenzék előszeretettel provokálja a Vál-völgyi kisvasúttal kapcsolatos beruházást, a kisvasutak kormányzati támogatása egyáltalán nem új keletű: a Gyurcsány-kormány az Új Magyarország fejlesztési terv keretében annak idején 37 ökoturisztikai projekt, köztük több erdei vasutat érintő program támogatásáról döntött 11 milliárd forint értékben.
Keskeny nyomtávon az élmények felé
A hazai kisvasutak fokozott turisztikai hasznosítása az elmúlt években vált jelentősebbé, amelyhez a hátteret 2007 óta a nemzeti parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére fordítható európai uniós források adják. Az országszerte 21 erdei és gyermekek utaztatására szánt kisvasúton 2016-ban 1,38 millióan utaztak, ami az előző évhez képest 14,8 százalékos növekedést jelent.
– A kormány elkötelezett aziránt, hogy erősítse az aktív turizmus lehetőségeit, ezzel is segítve a lakosság minőségi kikapcsolódását, a hazánkba látogatók élményszerű kiszolgálását. Az utóbbi években az ország több pontján rengeteg turistaház, kilátó, túraútvonal, illetve térségi kirándulásokhoz kapcsolódó attrakció fejlesztéséről született döntés. A legnagyobb érdeklődést kiváltó turisztikai terméket a kisvasutak jelentik, amelyeket rengetegen keresnek fel: idősek, fiatalok, gyermekes családok, továbbá a helyi látványosságok iránt érdeklődő külföldiek – mondta a Magyar Időknek Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.
A közelmúltig viszont egy-két kivétellel folyamatosan romlott a kisvasutak állapota, a kormány tehát azzal szembesült, hogy ha nem történik sürgős állami beavatkozás, akkor néhány vasútvonalat be kell zárni, mert elavulttá váltak. – Ennek megakadályozására tavaly döntés született a kisvasútfejlesztések támogatásáról: első körben 10 milliárd forint állami támogatást ítéltek oda nagyobb részben a leromlott állapotban lévő kisvasutak felújítására. A 10 milliárdból 6 milliárd forint jut az erdészeteknek, 1,4 milliárd a MÁV-nak és 2,5 milliárd a többi fenntartónak.
A támogatás kisebbik része a régebbi vonalak újratervezését, illetve turisztikai szempontból hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, ami idővel jelentős forgalomnövekedéssel is jár az adott térségben – mondta a kormánybiztos.
Bekapcsolódni az országos vérkeringésbe
Révész Máriusz kiemelte: a 81 évig működő Vál-völgyi kisvasúthálózat újraélesztésében egyelőre még csak a tervezés zajlik, ennek részeként az egyébként meglévő vonalakat újítanák fel Bicskéig, illetve Lovasberényig. Ez tágabb értelemben is logikus lépésnek tűnik, hiszen közvetlenül érintené a jelentős látogatottságú velencei-tavi üdülőövezetet. A kormánybiztos szerint így a Velencei-tónál nyaralók számára is elérhetővé válhatnak a Vértes látványosságai, ahová egy rendkívül szép tájon keresztül haladna a keskeny nyomtávú kisvasút. Ez egyben lehetővé tenné, hogy a nyári szezonon túl is gazdagodjon több érintett település turisztikai, gazdasági kihasználtsága. A Velencei-tónál kerékpárutak is épülnek, ami segíti ezt a küldetést, például a Budapest–Balaton kerékpárútról is elérhetővé válik majd a felcsúti kisvasút.
– A kormánydöntés előtt álló Etyek és térsége, a Velencei-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Vál-völgyi kisvasút fejlesztésével az a turisztikai élménylánc is meghosszabbítható, amivel olyan kiemelkedő vonzerők válnak bejárhatóbbá, mint a kastélyokhoz köthető épített örökség – ezt már a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mondta a Magyar Időknek.
Guller Zoltán példaként említette a bicskei Batthyány-kastélyt, a váli Ürményi-kastélyt, illetve az itt található kastélyparkokat, továbbá az Alcsúti Arborétumot, amelyek erős vendégvonzó hatásuk révén a fővárosközeli desztináció látogatottságát erősítik. – Kiemelten fontosnak tartjuk a kisvasutak fejlesztését ott, ahol azok a turisztikai látnivalók élményszerű megközelítését támogatják, hogy ezzel is közelebb hozzuk a családokhoz, az iskolai kiránduló osztályokhoz Magyarország rejtett kincseit – fogalmazott Guller Zoltán.
Utazás a múltba
A Vál-völgyi kisvasút megvásárlásának távlati célja az egykor létező és korábban használt nyomvonalak felélesztése és ezzel a térség egyfajta turisztikai fejlődésének megindítása volt.
A nagyközönség számára tavaly április végétől elérhető kisvasút fejlesztésének elképzelései 2009-re nyúlnak vissza, amikor a MÁV nyilvános pályázatán meghirdetett vasútvonalat a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány az állomásépületekkel együtt megvásárolta. Az alapítvány a térség turisztikai adottságainak kihasználására, az ezzel járó munkahelyteremtésre is koncentrál, a beruházással pedig az is szándék, hogy Fejér megye északi része a megújított vasúthálózaton keresztül bekerüljön a tágabb értelemben vett turisztikai vérkeringésbe, és később akár Budapestről is elérhetők legyenek a már ma is jelentős vonzerővel bíró főbb attrakciók: a futballmérkőzéseket nem számítva évente hozzávetőlegesen 32 ezer érdeklődőt fogadó Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és az Alcsúti Arborétum. Az 5,7 kilométeres útvonalon haladó kisvasút teljes költsége mintegy 1,2 milliárd forint volt, amelyhez a kormány a Közép-dunántúli operatív fejlesztési program keretében 600 millió forintos támogatást biztosított.
Méltó emlék, erős vonzerő
Hozzáadott értékként jelenik meg a térség idegenforgalmában az ugyancsak politikai támadásoknak kitett, 2006-ban megnyitott Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, amely a fiatal tehetségek képzésén túl számos, turisztikai szempontból vonzó, élményjellegű szolgáltatással állít méltó emléket hazánk legendás sportolójának. A labdarúgás kedvelőin túl szinte valamennyi utazórétegből csábítja az érdeklődőket a Makovecz Imre által tervezett, 2014-ben átadott Pancho Aréna: a kétkedő visszhangok ellenére mára komoly látogatói kör alakult ki. Utazási irodákkal, sportegyesületekkel, iskolákkal, nyugdíjasklubokkal, illetve a Vértes kistérség több településével állnak állandó kapcsolatban, kifejezetten turisztikai szándékból – tudtuk meg az akadémia főigazgatójától. Takács Mihály a Magyar Időknek elmondta: a kezdetektől fontosnak tartották, hogy ne csupán mint sportlétesítmény vonuljanak be a köztudatba, hanem a Kossuth-díjas magyar építész nevével fémjelzett építmény a turizmus szempontjából is értékes legyen egész Vál-völgy számára.
– Ebben nagy szerepet játszik például a Puskás Akadémia-körút, amelynek résztvevői közül sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a kisvasúttal kirándulnak az Alcsúti Arborétumba, ahol meglátogathatják a kalandparkot, illetve vendéglátásra is van lehetőség. Ugyanez természetesen fordítva is működik: az arborétum látogatói egyre inkább kihasználják az értékes élmények lehetőségét Felcsúton, amit folyamatosan növekvő vendégszámunk is alátámaszt – mondta Takács Mihály.
Ismertette, 2014-ben, a nyitás évében jegyezték a legtöbb egyéni látogatót, a következő esztendőben viszont már kialakult a jellemző vendégkör, amely azóta is szélesedik.
– 2016-ban rekordot döntött a Pancho Aréna mind a bevétel, mind a vendégforgalom tekintetében, ez a kialakult együttműködések mellett a nagyszabású térségi rendezvényeknek (családi nap, Vál-völgyi zsúr, szentjánosbogár-rajzás, hóvirágvirágzás az arborétumban), illetve az élményt és autómentes utazást kínáló kisvasútnak is köszönhető. Idén tovább nőtt a látogatók száma, az aréna teljes mértékben bekapcsolódott a helyi turizmusba – közölte Takács Mihály.
Kitért rá, hogy a magyarországi kisvasutak közül a felcsúti már a hetedik helyen áll a látogatottság szempontjából, és a növekvő számok azt mutatják, a hosszú távon megtérülő fejlesztés ösztönzőleg hat a környék turizmusára, aminek gazdasági és társadalmi hatása is jelentkezik. – Egyes kiemelt programokon több mint 20 ezren is megfordulnak itt az egész országból – jegyezte meg.
A kiemelt médiafigyelem miatt is népszerűsödő kisvasút másik végpontján lévő Alcsúti Arborétumot 40 hektáros természetvédelmi területen fekvő, hazánk legértékesebb élőfa-gyűjteményeinek egyikeként tartják számon, aminek magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. Az arborétum főleg óriásira nőtt, idős, ritkaságszámba menő fáiról ismert. A létesítménytől kapott tájékoztatás szerint látogatószámuk bővülése évről évre megmutatkozik. A kisvasút tavalyi átadása óta a látogatószám 30 százalékkal nőtt, az éves összevetésben idén eddig majdnem 53 ezren keresték fel csak az Alcsúti Arborétumot.
Látogatók tízezrei
A Vál-völgyi kisvasút járatain 2016-ban (04. 30.–12. 31.) 30 219 fő, 2017-ben (01. 01.–09. 17.) 27 424 fő utazott. Magyarországon 16 erdei vasút működik. A forgalmi adatok alapján ezek közül hét vonalon kevesebben utaztak tavaly, mint a Vál-völgyi kisvasúton. További két vonalon pedig egész évben csak kevéssel váltottak több jegyet, mint a 2016-ban csupán hét hónapot üzemelő Vál-völgyi vonalon.