Jelentősen gyorsul a gazdasági növekedés idén, pusztán az a kérdés, hogy milyen mértékben – nyilatkozta a Magyar Időknek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza. A pénzintézet előrejelzése szerint 2017-ben 3,6 százalékkal bővül a hazai össztermék (GDP) a tavalyra becsült 2,1 százalék után. A bank elemzője szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy ennél is jobban teljesít a magyar gazdaság s végül négy százalék fölött lesz a növekedés.
– A beruházások gyakorlatilag minden területen ösztönzik a növekedést, elég csak az új lakások és a kereskedelmi ingatlanok boomjára gondolni. A feldolgozóipar kilátásai is nagyon jók, amire még ráerősítenek a kormányzati intézkedések; például a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó csökkentése – sorolta a GDP gyorsulása mögött álló tényezőket a közgazdász. – Az uniós pénzek kifizetésének a felpörgetése és az állami beruházások fokozása szintén jótékonyan befolyásolja a növekedést – tette hozzá. Érdemes külön kiemelni, hogy mindez a költségvetés stabilitását nem fenyegeti, a statisztikai hivatal tegnap közzétett számai is azt mutatják: van mozgástér a lazításra.
– A kedvező folyamatok a külső környezet mellett a hazai gazdaságpolitika eddigi eredményeinek is tulajdoníthatók, az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően sokkal stabilabb mára a helyzet Magyarországon
– magyarázta Suppan Gergely. A szakember szerint mindez a fogyasztói bizalmat is segíti, ami a béremelésekkel együtt jótékonyan hat a vásárlási kedvre. – Ma már ott tartunk, hogy a növekedés egyik legfontosabb gátja a szakemberhiány. A 2017-es számot lefelé görbítheti például az is, ha a mezőgazdaság a tavalyi jó év után rosszabbul teljesít vagy romlik a külső konjunktúra.
– Nem tartom kizártnak, hogy a kormány 4,1 százalékos GDP-előrejelzése teljesüljön az idei évre, a növekedés mindenképpen három százalék felett lesz – vélekedett lapunknak Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a legnagyobb kockázat, amely a mutatót negatívan módosíthatja, jelenleg az olajár emelkedése, az infláció visszatérése és – ahogy azt Suppan Gergely is hangsúlyozta – a mezőgazdaság teljesítménye, illetve a külső környezet esetleges romlása. Török szerint bár idén komoly, ugrásszerű növekedésre lehet számítani, azért a tavalyi adat duplázására kevés az esély. (A Raiffeisen Bank előrejelzése 2016-ra jelenleg 2,3 százalék, a jegybanké 2,8 százalék.)
Az idei növekedés nagyon sok lábon áll, minden benne lesz, de az egyik legfontosabb pillér az expanzív fiskális politika – állítja az elemző. – Miután a második és a harmadik Orbán-kormány ledolgozta az államháztartási hiányt, mára jelentősen bővült a költségvetés mozgástere – jegyezte meg Török Zoltán. Kedvező körülménynek tartja, hogy az intézkedések zöme növekedésbarát (mint például a vállalati adók mérséklése), s csak kisebb mértékben vannak jelen az olyan átmeneti ösztönző hatásokkal rendelkező lépések, mint például az áfacsökkentés vagy a nyugdíjemelés. A szakember továbbá a bérintézkedések által támogatott belső kereslet felépülését és a pályázati pénzek szerepét emelte ki a növekedést serkentő folyamatok közül.