A kínai Bank of China (BoC) pénteken Budapesten nyitotta meg első közép-európai RMB Klíring Központját, amitől a bank és a kínai vezetés, csakúgy mint a magyar kormány, a kétoldalú kereskedelmi lehetőségek bővülését várja – jelentették be pénteken. A Magyar Nemzeti Bank még június végén írt alá szándéknyilatkozatot a kínai jegybankkal az elszámolóház felállításáról. Ennek megvalósítására a Magyarországon 2003 óta jelen lévő Bank of China kapott megbízást.
Tien Kuo-li, a BoC elnöke elmondta, hogy a lehető legjobban időzítették az RMB központ felállítását, mivel töretlenül nő a kínai fizetőeszköz iránti nemzetközi kereslet. Kuo-li egyúttal igyekezett eloszlatni a kínai fizetőeszközzel kapcsolatos aggodalmakat, amik a kínai gazdasággal kapcsolatos aggályok miatt alakultak ki. Kiemelte, hogy a kínai jegybank tökéletesítette a valuta amerikai dollárhoz indexált árfolyamát, amivel meglátása szerint stabilizálódott a helyzet, és további támaszt jelent az is, hogy a kínai gazdaságnak 300 milliárd dollárt meghaladó külkereskedelmi többlete van.
Tavaly a Kínába irányuló magyar export értéke elérte a 3,26 milliárd amerikai dollárt, ami 20 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A közvetlenül renminbiben való elszámolás azért is indokolt, mivel a 27 milliárd dollárnak – ami kétoldalú kereskedésben gazdát cserélt kínai és magyar vállalatok között – 60 százalékát közvetlenül kínai devizában rendezték. Most, hogy megalakult az elszámolóház, megszűnik több devizakezeléssel kapcsolatos feladat, és az egyszerűbb ügyvitellel a kétoldalú kereskedelem is vonzóbbá válhat, új befektetések jöhetnek – mondta Tien Kuo-li.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a két ország közötti kereskedelem újabb lökést kap a klíringközpont indulásával, ami egyúttal alátámasztja a kormány keleti nyitás politikáját is. Ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar politika már a szocializmusban felismerte, hogy Kínával jó kapcsolatokra kell törekedni. Orbán kiemelte, hogy Kína akkor is kitartott Magyarország mellett, amikor a gazdasági válság a tetőfokára hágott, mostanra viszont olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország és a térség országai válhatnak az Európia Unió gazdasági növekedésének motorjává, és ezt a lehetőséget a kínai cégek is felismerték.
A 2014 végi adatok szerint a Bank of China eszközarányos nyeresége 1,22 százalék volt, 29 milliárd dollár nettó profitot ért el, mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd dollárt. A bank 41 országban több mint 600 irodával, illetve képviselettel rendelkezik.