Jelentősen nőtt az utóbbi időszakban a bérnövekedés dinamikája, ami azt jelenti, hogy nemcsak nőnek, hanem egyre nagyobb mértékben emelkednek a keresetek. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint augusztusban 6,9 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset, mint egy évvel korábban, és nemzetgazdasági szinten 258 300 forintot tett ki.
Az év első nyolc hónapjában a versenyszférában 5,3 százalékkal, 272 800 forintra, a költségvetési szférában 7,6 százalékkal, 229 900 forintra, a nonprofit szervezeteknél pedig szintén 5,3 százalékkal, 257 ezer forintra emelkedtek a bérek. A verseny- és a költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagbér még magasabb. Az adók és járulékok levonása utáni nettó bérek a rendvédelmi szerveknél végbement fizetésemelés, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése miatt még dinamikusabban, 7,6 százalékkal nőttek, közfoglalkoztatottak nélkül 181 200 forintra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arra emlékeztetett: sorozatban a negyvennegyedik hónapja emelkednek a fizetések. Mint jelezték, a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentésnek és az évről évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően jelentősen nőnek a reálbérek Magyarországon. A kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre.
Az év további részében hatszázalékos bruttó bérnövekedésre számítanak az elemzők, ami az adóváltozások miatt 7,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: érdemi bérnövekedéshez vezethet a tervezett járulékcsökkentés, a fizetések emelkedése miatt pedig jelentősen nőhet a személyi jövedelemadóból, a munkavállalói járulékból, valamint az áfából származó bevétel. Ez pedig túlnyomórészt kompenzálná a munkaadói terhek csökkentéséből származó költségvetési bevételkiesést. A járulékok csökkentése a munkaerőpiac kifehéredését is elősegítheti.