2017. június 23., péntek, Zoltán napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/felertekelodik-terseg-szerepe-1512658/

Felértékelődik a térség szerepe

Jövőre lekötjük az uniós forrásokat, a beruházások megvalósítására négy év marad
Felértékelődik a jövőben régiónk szerepe a kétsebességes Európában, ezért fontos, hogy a mostani – jelen formájában utolsó – uniós költségvetési ciklus forrásaiból megvalósuló fejlesztéseket követően csökkenjen a hazai cégek versenyhátránya, az ország gazdasága pedig önerőből is stabilan növekedjen – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Megerősítette: március végére megjelenik az összes uniós pályázat, jövőre pedig a források lekötése is lezárulna. Ez azért is fontos, mert a brexittel jelentős nettó befizetőtől esik el az európai közösség. A miniszterhelyettessel a 2020 utáni időszak mellett a további bürokráciacsökkentési irányokról, valamint az élelmiszerbotrányról is beszélgettünk.

– Teljesül a kormányzati szándék, az összes európai uniós pályázatot kiírják március végéig – jelentette be csütörtökön Lázár János.
– A legfrissebb adatok szerint a felhívások 97 százaléka jelent meg eddig, és látható, hogy lényegében az összes pályázatra legalább két-háromszoros a túljelentkezés, amely azt igazolja, hogy a kormány a kohéziós pénzek felhasználásakor jól választotta ki az irányokat. Ha nem találkoznának a meghirdetések a vállalati szféra szereplőinek elvárásaival és igényeivel, akkor nem lenne ekkora az érdeklődés. A túljelentkezés pedig azt eredményezi, hogy a nyertesek a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő cégek közül kerülhetnek ki.

– A kormány rohamléptekben kívánja teljesíteni az uniós pénzek felhasználását. A pályázatok meghirdetése után mi lesz a következő lépés?
– A kormány az idén kitesz a polcra minden fejlesztési kiírást, jövőre pedig a tervek szerint lekötnénk a fejlesztésekre szánt teljes összeget. Habár a fejlesztési ciklus 2020-ig tart, a pénzügyi zárást 2022-re kell elvégeznünk, így a vállalkozásoknak négy évük marad a fejlesztések megvalósítására.

– Azoknak köszönhetően stabillá, önellátóvá válik-e a magyar gazdaság?
– Elsősorban az a cél, hogy a nyugat-európai országokhoz mért versenyhátrányunkat mielőbb ledolgozzuk, csökkentsük a különbségeket. Ezt úgy lehet elérni, ha gyorsabban fejlődünk, mint például az osztrákok, ehhez ad megfelelő alapot a kohéziós politika, ráadásul a kormány a pályázatok kiírásánál a fejlesztési beruházásokat helyezte előtérbe, a túljelentkezések mértéke is itt a legmagasabb. A technológiai elmaradásunk abban mérhető, hogy egy magyar vállalkozás egy német céghez képest régebbi, lassabb, több selejtet előállító berendezéseket használ, szemben az automatizált nyugati megoldásokkal. A beruházásokat ráadásul gyorsabban kell megvalósítanunk, mint a fejlettebb államoknak, annak érdekében, hogy valóban csökkenjenek a különbségek. A teljes önellátás Magyarország esetében nem reális, mivel több termékből is behozatalra szorulunk, a belső kereslet hetven százalék fölötti kielégítése azonban reális cél. Fontos célkitűzés továbbá, hogy 2020 után a gazdaság olyan stabil lábakon álljon, amelyek már nem igénylik a kohéziós forrásokat.

 – Csak emiatt törekszik rá a kormány, hogy mielőbb lekössük az uniós pénzeket?
– Egyáltalán nem. Az már látszik, hogy 2020 után jelentősen átalakul a kohéziós politika, azonban a britek 2019-es uniós kilépése miatt már hamarabb előfordulhat, hogy az unió csökkenti a fejlesztésekre szánt keretet. Ennek legfőbb oka, hogy a brexit miatt egy jelentős nettó befizető kiesik, az pedig nem valószínű, hogy az ezzel járó anyagi terheket más tagállamok átvállalnák. Amennyiben emiatt az EU a kohéziós támogatások megkurtítása mellett döntene, akkor a pénzt elsősorban nem hazánktól vonnák meg, hiszen mi már 2019-re lekötjük a támogatásokat, szemben azokkal a tagállamokkal, amelyek egyenletesen osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.

Forrás: Kurucz Árpád

Csepreghy Nándor: A visegrádi együttműködés valós alternatíva lehet a 2020 utáni Európában

– Mi várható 2020 után? Hogyan alakulhat át a kohéziós politika?
– Nemcsak a kohéziós politika, de az egész Európai Unió átalakulóban van, a közösség jövője bizonytalan. A támogatások fenntartásában nemcsak a kelet-közép-európai országok érdekeltek, hanem a nettó befizetők is. Ennek az az oka, hogy a magyar fejlesztésekhez a német szolgáltatói szektor adja a hátteret, akár eszközök, akár egyéb szolgáltatások formájában, így a befektetett összeg jelentős része visszaáramlik a német gazdaságba.

– Miként hat Magyarországra az unió átformálódása, a kétsebességes Európa víziója?
– Ma azt láthatjuk, hogy az uniós gazdasági növekedés motorja már nem elsősorban a német–francia tengely, hanem a kelet-közép-európai régió lesz. Ez nem azt jelenti, hogy életszínvonalban lehagyjuk a nyugati államokat, azonban a gazdasági növekedési ütem tekintetében valószínűleg igen, amihez persze hozzájárul, hogy jóval alacsonyabb szintről indultunk. A kelet-közép-európai térség a jövőben még fontosabb tranzitszerepet tölt majd be az orosz és az amerikai piacok között. Nagy növekedési lehetőség van a visegrádi együttműködés országai között is, kiegészítve Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával. A kelet–nyugati tengely mellett kiépül egy újabb tengely a Balti-tengertől az Adriáig, várhatóan létrejönnek azok az együttműködések, amelyeknek köszönhetően a közép- és kelet-európai államok egymásnak szolgáltatnak – komoly versenytársként megjelenve a nyugat-európai szolgáltatók mellett. A visegrádi együttműködés tehát nemcsak politikai, de gazdasági együttműködésre is használható, komoly felvevőpiaca lehet többek közt a mezőgazdaságnak, az építőiparnak vagy a szolgáltatói szektornak. Az együttműködés pedig valós alternatívát jelenthet a 2020 utáni Európában.

– Brüsszellel ma is elég sok a vitás kérdés. Sikerült a korábbi kritikákra megnyugtató válaszokat adnunk?
– Sikerült, azonban az Európai Bizottság mindig talál újabb kifogásokat. Az elmúlt időszakban két dologban kellett tárgyalnunk Brüsszellel. Az egyik a pályázatértékelői rendszer volt, ahol kisebb technikai módosításokkal zártuk a vitát. A korábbi, magánérdeket kiszolgáló rendszerrel szemben ma a közérdeket képviseli az állam, ezt garantálja, hogy a pályázatértékelők az államapparátusból kerülnek ki, feladatukat pedig pluszfizetésért végzik. Ez egyébként jól szimbolizálja azt az elvet is, hogy a magyar gazdaság érdekeit tartsuk szem előtt a pénzek elosztásakor, és ne a magánérdekeket. A másik vitás kérdés, amiből viszont nem engedtünk, a magasabb előlegfizetés. A kormány ma megteheti, hogy nagyvonalú legyen, mivel csökken az államadósság, és növekvő, stabil pályán mozog a gazdaság.

– A jövőben milyen témákban számít ütközésre?
– Elsősorban az előző, 2007–2013-as pénzügyi ciklus zárásával kapcsolatos vitákra számítunk, a zárószámlákat március végéig kell elküldenünk a bizottságnak. Kiemelném ezek közül Magyarország eddigi legnagyobb korrupciós ügyét, a 4-es metró beruházását. Itt nagyon komoly viták várhatók, 167 milliárd forintról van szó, ráadásul a bírság további 59 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésnek. Ez a korrupciós ügy sokkal nagyobb, mint az összes többi ügy együttvéve, amit az ellenzék a kormánynak tulajdonít, ráadásul ezekkel a rágalmakkal szemben a 4-es metró ügye bizonyított.

– Vállalkozói oldalról is érkeznek kritikák, a cégvilág a még mindig jelentős bürokráciát kifogásolja. Várható további bürokráciacsökkentés?
– Habár az elmúlt időszakban több könnyítés volt, az adminisztrációs terhek még mindig nagyon magasak, ezen a téren nem vagyunk elégedettek. A bürokrácia mértéke a versenyképességet is meghatározza, a külföldi beruházók szívesebben fektetnek be azokban az államokban, ahol egyszerűbbek az engedélyezési eljárások, és kevesebb költséggel jár a szabálykövetés. Ennek eléréséhez szükség van tehát az engedélyezési eljárás csökkentésére, valamint az adóbürokrácia mérséklésére, ezeken a kormány folyamatosan dolgozik. Kiemelten fontos az áramvonalasabb adminisztráció a 2020 utáni időszakban, hogy minél több külföldi befektetés érkezzen hazánkba.

– A magánszektorba is belenyúlna a kormány a kisebb adminisztrációs terhek érdekében?
– A kormányon belül is vita van arról, hogy milyen mértékben lehet beleszólni a magánszektor működésébe. A 2008-as válság bebizonyította, hogy bizonyos területen szükséges az állami szabályozás, azonban a piac működését elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg. Úgy gondolom, nem feltétlenül kell beavatkozni, mert a fogyasztói igények miatt a szereplők rá lesznek kényszerítve a minőségi szolgáltatásokra.

– Pedig pont a magánszektorba avatkozna be a kormány, ha a kiskereskedelmi láncokra, az élelmiszerbotrányra vagy a sörpiacra gondolunk.
– Az uniós csatlakozásunkkor nem másodosztályú jegyet váltottunk a közösségbe, ezért elfogadhatatlan, hogy ugyanolyan csomagolásban, papíron ugyanazon összetevők mellett rosszabb minőségű élelmiszer érkezzen hazánkba. A gyártók a fogyasztói igényekkel magyarázzák a különbséget, ugyanakkor nem tüntetik fel a termékek csomagolásán, hogy az adott élelmiszer különbözik az ugyanolyan küllemű, Nyugat-Európában értékesített árutól. Ha viszont nincs feltüntetve az összetevők között a különbség, akkor valóban ne legyen a minőségben sem eltérés. Attól, hogy egy cég erős, még nem tehet meg bármit, ráadásul az állam a választóktól egy erős felhatalmazást kapott arra, hogy ilyen esetekben kiálljon a nemzetgazdasági érdekeiért, ahogyan ezt megteszik a franciák, a hollandok vagy a németek is. A magyar kormány tehát mind itthon, mind globálisan a magyar gazdaság érdekeit képviseli.

Sikeres az előző pénzügyi ciklus

– Nem számol a kormány forrásvesztéssel a 2007–2013-as európai uniós költségvetési ciklusban, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják – mondta csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió Uniós források 2017 elnevezésű konferenciáján. Kiemelte: Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött és a kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4000-4500 milliárd forint le van kötve, 2000 milliárd forint, vagyis 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott beruházásokkal.

 

Hirdetés

Kiemelt

Ökölvívó Eb: Harcsa Zoltán bronzérmes

A 24 éves magyar bokszoló a pénteki elődöntőben az azeri Kamran Saksuvarli ellen lépett ringbe, akitől megosztott pontozással, 4-1-re kapott ki.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!