A miniszter hozzátette: a magyar szőlőtermelés az elmúlt néhány évben a divatos, minőségi, keresett fajták irányába mozdult el, a tárcavezető nagy eredménynek tekinti, hogy egyebek mellett a cserszegi fűszeres és az irsai olivér is teret hódított, ennek is köszönhető, hogy az importot sikerült visszaszorítani.
Közölte: Magyarország évente 750 ezer hektoliter bort exportál, miközben az elmúlt években gyakran 300-400 ezer hektoliter döntően olasz bort hoztak be a kereskedők. Az elmúlt két évben az olaszbor-import megfeleződött, ebben nagy szerepe van annak, hogy a kedvező áru, de jó minőségi borok piacán a magyar termelők helyt tudnak állni – hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte: a magyar borok felvevőpiaca elsősorban Németország, Szlovákia, Románia, Csehország és Ausztria, az Európai Unión kívül Kínába 40 ezer hektoliter bort exportál az ország, valamint Japán is komoly mennyiséget vásárol.
Fazekas Sándor az öt éve indult Borkiválóság Programról elmondta, hogy ez a program fémjelzi a magyar borok minőségi javulását.
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a miniszter beszámolt még a jövedéki szabályok változásáról is, amelynek értelmében az a termelő, aki 1000 hektoliternél kevesebb bort állít elő, az kisüzemi bortermelői státuszt kérhet.
Ezzel az adminisztrációs könnyítéssel, ami adófizetői szempontból is kedvezőbb helyzetet teremt a borászoknak mintegy a fele élt – tette hozzá.
Vasi vadkörte pálinka is eredetvédett lett
Fazekas Sándor kiemelte: a Vasi vadkörte pálinka révén egy újabb pálinkavidék is felkerült a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcsök termőtájai közé. A pálinka és a gyümölcs termőhelye ugyanis összekapcsolódik a magyarországi és az uniós eredetvédelmi rendszerben.
Emlékeztetett: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2014-ben tűzte ki feladatként, hogy minél több magyar élelmiszer és ital legyen földrajzilag eredetvédett azért, hogy megfelelő minőségben jól láthatóan legyen jelen a belső és külső piacokon egyaránt. Ennek jegyében indult el 2015-ben az Eredetvédelmi program.
A pálinkánál különösen fontos, hogy lehetőleg az ország valamennyi jelentős termőhelye legyen eredetvédett, hogy minél több pálinkavidék legyen az országban. Fontos, hogy Magyarország a megfelelő jogi és szakmai háttérrel élni tudjon az Európai Unió eredetvédelmi szabályai által nyújtott lehetőségekkel.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a vadkörte olyan különleges gyümölcs, amelyet már az ókorban is ismertek, és szerettek az emberek. Amikor a térség eredetvédett pálinkájáról született döntés, azért határoztak a vadkörte mellett, mert az egyik leggyakoribb vadgyümölcs és az emberek évszázadok óta ismerik és szeretik, hathatós marketinget is lehet hozzá kapcsolni.
Az előállító Birkás Pálinkaház tulajdonosa, Birkás István kijelentette: a Vasi vadkörte pálinka oltalom alá helyezése azért nagy dolog, mert egy olyan helyileg ismert érték kapott eredetvédelmet, amely példaként szolgálhat mások számára is.
2016-ban 965 ezer hektoliterfok pálinka – egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos pálinkának felel meg – került kereskedelmi forgalomba, szemben az előző évi 908 ezer hektoliterfokkal. A bérfőzött párlat mennyisége tavaly 4,3 millió hektoliterfok volt, 2015-ben ez a mennyiség 4,8 millió hektoliterfok volt.
A magyar pálinka döntő hányada belföldön fogy el, a kivitel mennyisége elenyésző.