A tavalyi visszafogottság után idén ismét erőre kaptak a hitelezők – erre lehet következtetni abból, hogy egyre magasabb fordulaton pörög a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénzbehajtási számlálója.
Az első öt hónapban pontosan 220 ezer tartozás ügyét terelték jogi útra a hitelezők, vagyis ennyi alkalommal kérték a közjegyzőktől a követelés hatósági beszedésének megindításához szükséges dokumentum, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. A tavalyi időszakos adat alig haladta meg a 190 ezret, azaz idén 15 százalékkal több adósság miatt indult eljárás.
A hitelezői aktivitás élénkülésének lehetséges okairól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezetőjét kérdeztük.
Tóth Ádám elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok rövidebb periódust fognak át, hosszabb távon a folyamatok, s így a számok is kiegyenlítődhetnek. Ezzel együtt is szembetűnő – jegyezte meg az elnök – hogy bizonyos követelésekkel már régebb óta alig találkoznak a hivatal alkalmazottai. Nemigen kerültek idén napirendre például céges elszámolási viták. Ennek Tóth Ádám szerint az lehet az egyik magyarázata, hogy mostanság egy-két hónap alatt megindulhat a végrehajtás, 2011 előtt viszont akár másfél évet is várni kellett erre.
– Ma már nem érdemes nagyobb tartozást felhalmozni, az összegek hatósági behajtása ugyanis rövid időn belül kezdetét veheti – magyarázta a kamara első embere. A folyamat felgyorsulása a fizetési fegyelem erősödéséhez vezethet. Az utóbbi hónapokban hitelkártya- és áruhitel-tartozások úgyszintén nem voltak gyakoriak, amiből akár arra is lehetne következtetni, hogy megfontoltabbá vált idehaza a hitelezés. Az elnök úgy véli: a pénzügyi szereplők feltehetően alaposabban megnézik, kinek adnak kölcsönt, miként az ügyfelek is körültekintőbben járhatnak el, mint korábban.
Tóth Ádám arról is beszélt, hogy az eddigi 220 ezer pénzbehajtás több mint fele amiatt vette kezdetét, mert a fogyasztók nem fizették be különféle rezsiszámláikat. Továbbá számos alkalommal telefoncégek próbálták meg behajtani ügyfeleik adósságát, némelykor pedig parkolási ügyek adtak alapot a hivatalos eljáráshoz. – Lényeges, hogy a jelzáloghitelek adósainál más folyamat indulhat meg, így az ilyen ügyek nem szerepelnek a közjegyzői kimutatásban – jegyezte meg a kamarai vezető.
Az ugyanakkor pontosan kiolvasható a közjegyzők összesítéséből, hogy a kiegyenlítetlen kötelezettségek egyre többször adnak munkát a végrehajtóknak. Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet úgy, hogy kiegyenlíti tartozását – ekkor a folyamat abbamarad.
Annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le adósságát. S arra is van mód, hogy az adósok bíróság elé vigyék a tartozás ügyét. Ha azonban a jogorvoslathoz nyitva álló időszak az érintett ellenkezése, egyezségkötés vagy a hiányzó summa megérkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat.
A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt az újabb dokumentumot, amelynek alapján utóbb a végrehajtó elvonhatja az érintett fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is dobra verheti.
A végrehajtók elé 2014-ben az esetek kétharmada került, tavaly az arány háromnegyed körül mozgott. Idén – öt hónap alatt – száz ügyből átlagosan már 80-ban merült fel az ingóságok, az ingatlan elárverezése.