Amennyiben ugyanis megállapodás születik az átlaghőmérséklet emelkedési ütemének 2 Celsius-fok alatt tartásáról, akkor számos befektetési projekt eredménye után megszűnhet a kereslet – állítja a Carbon Tracker Initiative nevű iparági elemzőcég tegnap nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentése. Eszerint nem lesz többé szükség új szénbányákra, az olaj iránti kereslet 2020-ban eléri csúcsát, s a gázigény is elmarad a várakozásoktól. A legrosszabbul az Egyesült Államok energiacégei járhatnak, ők 2025-ig 412 milliárd dollár értékű beruházás mellett kötelezték el magukat. Kanada 220, Kína 179, Oroszország 147, Ausztrália pedig 103 milliárd dollárt kockáztat. „Csak kevés energetikai vállalat ismeri fel, hogy csökkentenie kell jelentős szén-dioxid-kibocsátást indukáló termékeinek előállítását. A tiszta energia-előállítási technológia és a klímapolitika már eleve mérsékelték a fosszilis energiahordozók iránti keresletet, s ha valaki félreértelmezi ezt a tendenciát, könnyen szétrombolhatja cége részvényesi értékét” – fogalmaz nyilatkozatában James Leaton kutatási igazgató, a tanulmány társszerzője.
A világ vezető politikusai – köztük 140 államfő – nemzetközi klímacsúcs keretében a jövő hónapban találkoznak Párizsban, hogy egyezségre jussanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról és az átlaghőmérséklet emelkedése jelenlegi ütemének visszafogásáról. Az ágazatok közül az olajipar félhet a legjobban a kereslet változásától, tekintve, hogy 1300 milliárd dollár összértékű új projektet tart evidenciában, illetve 124 milliárdot költ már elindult beruházásokra. A Carbon Tracker Initiative szerint egyidejűleg 532 milliárdos gáz- és 219 milliárd dollár értékű szénprojektek maradhatnak majd lógva a levegőben. Az olajiparban az új beruházások 43 százaléka mehet füstbe a „2 fokos forgatókönyvvel”, amely 28 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe kerülésétől kímélné meg az emberiséget. Ha a teljes energiaszektor visszafogja magát, akkor 156 milliárd tonna szén-dioxid nem szabadul fel.