Az Eurostat által vizsgált 29 ország közül két országban, Romániában és Hollandiában mutatott negatív előjelet a mutató.
Az év utolsó negyedévében is a mezőny első helyére lépett hazánk. Október és December között éves szinten 169 százalékkal nőttek a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Lettország 90 százalékkal második, Szlovákia pedig 69 százalékkal a harmadik lett. Negyedéves szinten öt országban volt kisebb az engedélyek száma – áll az OTP Ingatlanpont összegzésében.
Hazánkban a tavaly kiadott 31.559 építési engedély 2008 óta a legmagasabb volumen. Idéntől látványos felfutás várható a megépült lakások számában – az építkezések természetes átfutási ideje miatt –, ugyanakkor már a tavaly átadott 9.994 lakás is éves szinten 31 százalékos növekedést és egyben négyéves rekordot jelentett.
Háromszoros növekedés a fővárosban
Építési engedélyekben Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszoros az éves növekmény, kisebb városokban az országos átlaggal megegyező, míg községekben „csupán” 80 százalékos. Megépített lakások számában jogállásonként 10 százalék (községek) és 50 százalék (megyei jogú városok) közötti az éves emelkedés üteme.
Bár a saját használatra, illetve családi házas formában épült ingatlanok száma is nőtt, látványos megugrást az értékesítési céllal, többlakásos épületben épült lakások számában láthatunk. „2017-ben, nagyjából 2010 óta, a legtöbb honfitársunk költözik majd új társasházi lakásba” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Az előző év a lakásépítők – és részben a vásárlók – számára jóval kedvezőbb piaci környezetet, látványos könnyítéseket hozott, amit az említett mutatók ugrásszerű emelkedése is alátámaszt.” Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2016-ban, csak a fővárosban 350 új lakásprojekt értékesítése indult el 11 ezer új lakással. Idén eddig pedig már 80 új beruházás került az adatbázisba, nagyjából 2500 lakással.
A lakásépítők a fővárosi peremkerületekben és a vidéki nagyvárosokban is aktivizálódnak, s az elmúlt évek visszafogott volumenei után újra több száz lakásos beruházások tervei jelennek meg. A piacbővülés az ország nyugati felében némileg erőteljesebb a győri, székesfehérvári, pécsi, soproni, zalaegerszegi és a Balaton környéki építkezéseknek köszönhetően, míg a keleti országrészekben Miskolc, Debrecen és Kecskemét húzza a piacot.
„A következő években a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel tudja lekövetni. A robbanást beindító 5%-os áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig van csak érvényben, így a nagyberuházások előkészítésére – belekalkulálva a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is – már csak szűk egy év marad” – mondja az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A jó telkekért és a vevőkért egyre élesebb verseny folyik, ami hamar új hívószavakat generált építtetői oldalról. Egyre több projekt honlapján, illetve lakáshirdetésben látni például az „okosotthon” kifejezést, illetve a fűtési rendszernél a hőszivattyús, padló- és mennyezeti hőszabályozással kombinált technológiát.