A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb vizsgálata szerint még mindig az egyik legalacsonyabb áron a magyar fogyasztók juthatnak hozzá a villamos energiához és a földgázhoz európai összehasonlításban. A hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása 29 európai főváros villamosenergia- és földgázárait mutatja be, az összevethetőség érdekében eurócentben. Ez alapján Budapesten a villamos energia lakossági átlagára 2017 januárjában 12,15 eurócent volt kilowattóránként (kWh), amely az ötödik legalacsonyabb. A magyar főváros decemberben még a negyedik helyet foglalta el a ranglistán, akkor átlagosan 12,20 eurócentbe került ugyanennyi áram.
A lakossági földgáz átlagára ugyanakkor a legutóbbi felmérés óta 0,02 eurócenttel mérséklődött, így a 3,35 eurócentes érték továbbra is a második helyen tartja Budapestet az európai fővárosok listáján.
A lakossági energiaköltségek hatósági csökkentését három lépésben valósította meg a kormány 2013-tól úgy, hogy 25 százalékkal csökkentette a földgáz, a távhő és az áram fogyasztói árát. A rezsicsökkentés évi 110 ezer forint megtakarítást jelent egy családi házban élő négytagú családnak, a program kezdete óta így a lakosságnál összesen 910 milliárd forint maradt a múlt év végéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számításai szerint. Az összeg közelít ahhoz a pénzmennyiséghez, amelyet a 2010 előtti időszakban profitként vittek ki a szolgáltatók az országból: ez mintegy 1000 milliárd forintra rúgott. Az állami rezsicsökkentési program kezdetét megelőzően Európában a magyarországi energiaárak a legmagasabbak voltak a lakosság fizetőképességéhez képest. A rezsiköltségek mérséklése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására kedvező hatással volt: 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint hazánk teljes elsődleges energiafelhasználásának mintegy harmada közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, és hasonló az arány a szén-dioxid-kibocsátást tekintve is. Számos felmérés mutat rá arra, hogy a lakosok nagyon nagy arányban hajlanának az energiahatékonysággal összefüggő beruházások kivitelezésére, de túlnyomó többségük ezt csak támogatással valósíthatná meg. Ilyen hozzájárulás a kormány részéről az Otthon melege program, amely vissza nem térítendő összegeket nyújt a lakosságnak a rendszeresen kiírt pályázatokon keresztül a háztartások energetikai korszerűsítések elősegítésére. A programban eddig 23 milliárd forint támogatással mintegy 125 ezer családot értek el, és február végén várható egy újabb forduló kiírása. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank hasonló célú, nullaszázalékos hitelkonstrukciójának megjelenése is várható a közeljövőben.
Leállt a tiszalöki vízerőmű
Az olvadás és a jégzajlás miatt leállították az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben – közölte az erőmű vezetője az MTI-vel. Bereczkei Sándor elmondta: a Tiszán jeges árhullám érkezett Tiszalök térségéhez, emiatt megszüntették a duzzasztást. A létesítmény hétfőtől nem üzemel, a turbinákon nem folyik keresztül víz, a vízlépcső úgynevezett felvízi részén álló jég azonban nem okoz kárt a berendezésekben, és közvetlen veszélyt sem jelent. Ha erősebb lehűlés jönne a következő napokban, a szakembereknek gondoskodniuk kell az erőmű gépházának fagymentesítéséről is. Legutóbb 2003-ban volt hasonló jéghelyzet a tiszalöki vízerőműnél.