– Ahogy a lakásárak kúsznak felfelé, úgy lesz egyre jellemzőbb, hogy az eladók irreális elképzelésekkel lépnek a piacra – mondta a Magyar Időknek Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint a piaci szereplők jelentései és a híradások azt sugallják, hogy folyamatosan mennek fel az árak, sőt a drágulás folytatódik.
Noha a közvetítőcég szakértői már hónapok óta az árak stagnálásáról, sőt némi visszarendeződéséről beszélnek, a jelek szerint az áremelkedés kitart. Balla Ákos ennek ellenére kijelentette: 2016 második fele óta egyértelmű változás látszik, hiszen már nem kelnek el az ingatlanok napok alatt, tovább kell várni a vevőkre, akik előtt ráadásul ismét megnyílt az alku lehetősége. Az elmúlt időszakban számtalan ingatlan úgy kelt el, hogy bár túlárazott volt, de idővel „feljött” hozzá a piac – a tulajdonos el tudta adni, igaz, akár fél-egy évet kellett várnia a magasabb árat megfizetni hajlandó vevőre.
Balla Ákos szerint az eladók a jó taktikának tartott túlárazással ráadásul abba a hibába is beleesnek, hogy észrevehetetlenné válnak potenciális vevőjelöltek előtt.
A lakást keresők az általuk elképzelt vételárra rátesznek még egy-két millió forintot, azonban az ennél is drágábban kínált ingatlanok kiesnek a látókörükből. Az internetes hirdetési felületeken az áralapú kereséseknél így könnyen kihullik a rostán a felülárazott ingatlan. Az ügyvezető hozzátette, a lakáspiaci felfutás idején megszaporodtak a próba szerencse alapon megjelenő hirdetők, és szerinte tovább torzítja az összképet, hogy a hirdetési oldalak ezeket a magas kínálati árakat használják a jelentéseikhez.
– A piaci folyamatokat tekintve az elemzéseink egybevágnak a hivatalos statisztikákkal – reagált lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy adott időszak átlagárát veti össze egy másik időszakéval, így pedig még a legfrissebb jelentéseikből is nehéz kiszűrni az aktuális árakat. A szakértő példaként említette, hogy a 2016. évi lakás-ár-növekedést a fővárosban 20 százalékra mérték még az év végén, majd a statisztikai hivatal idén júliusban publikált kiadványában ugyanez az adat 17,9 százalékos lett. Balogh László megjegyezte: a tényleges adásvételi árakra a KSH és az adóhivatal lát rá, azonban a hivatalos statisztikákat is torzítja valamelyest, hogy sokszor a tényleges árnál alacsonyabb összeg kerül rá a szerződésekre.
A szakértő a túlárazást érdekes jelenségnek nevezte.
– Az eladók semmiképpen sem szeretnének rosszul járni, amikor lakásukat vagy házukat értékesítik. De az is látszik, hogy az elmúlt években tapasztalható dinamikus áremelkedés miatt az átlagos árnál drágábban meghirdetett ingatlanokra is pár napon belül megérkezett a vevő. Az áremelkedés miatt az eleinte „túlárazott” ingatlanok már megfeleltek a pár hónappal későbbi árszintnek – mondta, hozzátéve, hogy a tapasztalatok alapján ha több héten keresztül senki sem érdeklődik az adott ingatlan iránt, akkor csökkentik a hirdetési árat, és onnantól ez a hirdetési ár szerepel a kimutatásaikban is.
Balogh László szerint ráadásul nem is a magánszemélyek hirdetései húzzák fel a kínálati árakat. Budapesten például a családi házak átlagos négyzetméterára a közvetítők kínálatában 355 ezer forint négyzetméterenként, míg magánszemélyeknél 342 ezer forint.
A fővárosi téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterárait szintén az ingatlanközvetítők kínálata húzza fel 580 ezer forintra, a magánszemélyek csak 550 ezer forintot kérnek ezekért az ingatlanokért.