Nagy siker, hogy a köznyelvben a plázastoptörvényként ismert jogszabály ügyében évekig tartó vita tavaly befejeződött. A kormányzat megfelelőnek tartja a szabályozást, és egyelőre nem tervezi annak felülvizsgálatát – jelentette ki lapunknak Szatmáry Kristóf. A kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kifejtette: bár az Európai Bizottság 2014 tavaszán kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a kereskedelmi építkezések korlátozása miatt, de 2015-ben lezárta a vizsgálódást. A jogszabály közben annyival lazult, hogy a korábbi 300 négyzetméteres felső határ helyett legfeljebb bruttó 400 négyzetméterre nőtt az a méret, amely alatt különleges eljárás nélkül is lehet bevásárlóhelyként működő építményeket létrehozni.
– A törvény alapelvei viszont változatlanok maradtak – hangsúlyozta Szatmáry Kristóf. A miniszteri biztos kifejtette, mivel ezen a piacon nagyon komoly érdekek mozdulnak meg és egyes multinacionális nagyvállalatok kiszorításra játszó politikát folytatnak, már jóval 2011 előtt szükség lett volna hasonló szabályozásra. Mint mondta, a jogszabály szerint külön kérelemre adható engedély a nagyobb épületekre, a meghatározottnál nagyobb üzletek és plázák kialakítására szóló indítványokat az illetékes bizottság elsősorban környezetvédelmi és közlekedési szempontok alapján mérlegeli.
– A törvény egyik fő célja az, hogy ne terjedjen tovább kontroll nélkül az a nyugat-európai modell, hogy zöldmezős beruházással alakítanak ki újabb és újabb bevásárlóhelyeket a nagyvárosok környékén, ahová aztán vásárlók tömegei járnak ki, nagyon erős gépjárműforgalmat generálva – fogalmazott Szatmáry Kristóf. Hozzátette, egy bútoráruház vagy autószalon ugyanakkor más elbírálás alá eshet, mint egy olyan áruház, ahol mindennapi fogyasztási cikkekről lévén szó és az átlagos költés csupán néhány ezer forint.
A miniszteri biztos rámutatott, Budapesten ezt a folyamatot az utóbbi években sikerült megállítani. Inkább az lett gyakori, hogy a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.
– A fejlesztők az elmúlt időszakban alkalmazkodtak a plázastoptörvényhez, ezért az utóbbi két-három évben nem is nagyon foglalkoztunk már a kérdéssel – közölte lapunkkal Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. Megjegyezte, a kiskereskedelmi forgalom általános bővülését tagjaik leginkább abban érzik, hogy az elmúlt egy-két évben sokkal könnyebb volt bérbe adni bevásárlóközpontokban lévő üzlethelyiségeket, mint néhány évvel korábban.
– A fogyasztásnövekedésnek látványos hatása van a kereskedelmi ingatlanszektorra, az utóbbi években egyre többen kezdtek ismét terjeszkedésbe – mondta a Magyar Időknek Szabó Viktória, a Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó partnere. Az új bérlők fő célpontjai a már meglévő, kedveltebb bevásárlóközpontok, de nagyon keresettek a belvárosi üzlethelyiségek is például a fővárosi Váci utcában, a Vörösmarty téren, a Fashion Streeten vagy az Andrássy úton. A nemzetközi láncok utóbbi helyeken jellemzően a zászlóshajó üzletüket nyitják meg.
Az idei év egyik legjelentősebb beruházása a Váci 1 iroda- és bevásárlóközpontban kialakított H&M áruház, amely csaknem hatezer négyzetméterével a cég legnagyobb régiós üzlete lett. – A válság óta az Etele Pláza lesz az első újonnan nyíló bevásárlóközpont, amelyet 2019 tavaszán adhatnak át. A meglévő plázák bérbeadói pedig egyre több energiát szánnak arra, hogy a korábbi – néhány esetben 15-20 éves – központokat felújítsák, ezzel versenyben maradva a később épült kereskedelmi központokkal – tette hozzá Szabó Viktória, aki szerint a márkák további terjeszkedésére lehet számítani 2017-ben is.