A Századvég az MTI-hez szerdán eljuttatott prognózisában kifejtette: a növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) vezethető vissza. A bérek várhatóan átlagosan 10 százalékkal emelkednek, amihez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány, valamint a tavaly novemberi bérmegállapodás. Mindezek következtében a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet.
A gazdaságkutató pozitív és negatív kockázatokat egyaránt azonosított: a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet, például a fogyasztáshoz kapcsolódó belső kínálat felfutása és az importhatás csökkenése, a kormányzati beruházások kedvező alakulása miatt. Ezzel ellentétben például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény, vagy a vártnál magasabb olajárak eredményeként az előrejelzettnél szerényebb forgatókönyv is elképzelhető.
A jelentés szerint a beruházások tavalyi visszaesését követően idén és 2018-ban már bővülés várható, amit részben az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása, másrészt a társasági adó kulcsának csökkentése okoz.
A prognózis szerint az export volumene 2017-ben 5,2, jövőre pedig 5,8 százalékkal növekedhet, azonban ennél nagyobb mértékben, 5,7 és 6,3 százalékkal növekedhet az import.
A Századvég az előző előrejelzése óta beérkezett adatok alapján felfelé módosította az inflációra vonatkozó prognózisát: 2017-ben 2,5 százalékos, de a 2 százalékos szintet egész évben meghaladó, míg 2018-ban 2,9 százalékos inflációra számít. Az intézet várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben nem változtat az alapkamat szintjén. Ezzel szemben 2018-tól a növekvő infláció és a külföldi jegybankok kamatemelései miatt már lehet, hogy szigorításra kényszerülhet a magyar jegybank is.
A Századvég becslése szerint idén az ESA módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék lehet. Mivel azonban a 2018-as költségvetés még nem ismert, az erre vonatkozó becslést is meglehetősen nagy bizonytalanság övezi.
Erőteljes növekedést vár a Takarékbank
A Takarékbank előrejelzése szerin idén 3,6 százalékra gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció 2,4 százalék körül alakulhat, miközben a GDP-arányos államadósság tovább csökken, jövőre várhatóan 70 százalék alá esik, a forint pedig erősödni fog az év második felétől.
Suppan Gergely elemző kiemelte, hogy a gazdaság erősödését a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások jelentős növekedése is segíti, a béremelések élénkítik a belső keresletet, ismét rekordévet zárhat a belföldi turizmus, az építőipari teljesítmény megugrása pedig az év hátralevő részében is folytatódhat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetés hiánya idén várhatóan kissé emelkedni fog és – hosszú idő után – az infláció is nőhet, de az egyensúly nincs veszélyben és nem várható inflációs feszültség sem, annak mértéke jövőre sem haladja meg a 3 százalékot.
Kiemelte a kedvező munkaerőpiaci folyamatokat és hangsúlyozta, hogy a béremelések nem okoztak visszaesést a foglalkoztatásban, a munkaerőpiaci kereslet továbbra is erős lesz. Hozzátette viszont, hogy a munkavállalók hiánya gondot okoz, jelenleg is több ezer lakás építése csúszik a megfelelő szakemberek hiánya miatt.
További veszélynek látja a külkereskedelmi mérleg romlását, de ez – többek közt az Audi és a Mercedes kapacitásbővítésének, valamint számos más beruházónak (Samsung, ThyssenKrupp ) – köszönhetően csak átmeneti lesz, a kivitel jövőre ismét emelkedhet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar mezőgazdaság exportlehetőségeit a keleti nyitás és a brazil húsbotrány is segítheti – utóbbinak köszönhetően nőhet a Kínába irányuló kivitel -, ugyanakkor egyes termékek világszintű túltermelése miatt egyre inkább csak a feldolgozott árut éri meg exportálni.
Suppan Gergely szerint a nemzetközi környezet is kedvező a magyar gazdaság szempontjából: bár az európai növekedés továbbra is mérsékelt, a lassú emelkedés várhatóan folytatódik, a német gazdaság erősödése mellett Franciaországban is kedvező fordulat látszik. Régiós összehasonlításban a magyar gazdaság bővülése az élmezőnybe kerülhet, az utóbbi években látványos román GDP-növekedés viszont jelentősen visszaesik a következő években – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy az uniós források tavalyi – a GDP alakulásában is megmutatkozó – visszaesése után ismét egyre több támogatás érkezhet, az uniós források lehívása várhatóan jövőre tetőzik. Hozzátette, hogy valószínűleg 2020 után is lehet számítani az EU-s pénzekre, de a források szerkezete átalakul, a mostaninál jóval nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások aránya.