Várhatóan a jövőben is megmarad, vagy még inkább erősödik a lakosság szerepe az állam finanszírozásában, miután továbbra sem mérséklődik a háztartások állampapír-kereslete. Ezeknél a termékeknél a hozam a futamidőtől függően 2 és 3,5 százalék között mozog, ami jóval magasabb, mint az egyéb befektetések gyakran nulla körüli hozamszintje, ráadásul garantált, ami szintén fontos szempont a hagyományosan kockázatkerülő magyar lakossági ügyfélkörnek.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi adatközlése szerint júliusban összesen 6481,5 milliárd forint értékben volt a lakosságnál forint- és devizaalapú állampapír. Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének bruttó közel 20 százaléka, csak idén 1291 milliárd forinttal emelkedett az összesített állomány. A gazdasági kormányzatnak hangoztatott célja, hogy akár még ennél is nagyobb arányú legyen a lakossági szerep az állam finanszírozásában.
Ennek megfelelően idén dobták piacra a kétéves futamidejű lakossági terméket, mivel az is cél, hogy az adósságkezelő a rendszerint rövid távban gondolkodó háztartásokat is a hosszabb futamidő felé tudja orientálni. Ez, úgy tűnik, sikeres kezdeményezés, a júliusi kimutatás szerint kelendő az új, kétéves papír, de szintén vonzóak a három- és ötéves futamidejű termékek. Korábban szó volt arról, hogy a meglévő kínálat mellé újabb lakossági termékeket is bevezetnek, továbbá bővül az értesítési hálózat is.
Mint azt pénteken Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza a közmédiának kifejtette, a lakosság állampapír-befektetései egy stabilabb finanszírozási forrásnak tekinthetők, és megkönnyítik az államadósság fenntartható finanszírozását. A kormányzat korábban kritikát is kapott, amiért a piacinál jóval magasabb szinteken határozta meg a garantált hozamokat, mivel ez lejáratkor magasabb költséget is jelent az államháztartásnak.
Ez a kormányzati álláspont szerint stratégiai megfontolás, ugyanis a belső finanszírozás által jelentett stabilitás és a kockázatok mérséklése megéri az ezzel járó esetleges többletráfordítást. A 2008-as Lehman Brothers-válság kirobbanásakor is az volt a hazai gazdaság sebezhetőségének fő oka, hogy nagy súllyal vettek részt az állam finanszírozásában külföldi, pénzpiaci befektetők, akik érzékenyen reagálnak a nemzetközi gazdasági folyamatokra. Ehhez képest a helyi lakossági vevők ezzel kevésbé foglalkoznak, és csak mérsékelten érdekli őket például az, hogy mit mond az amúgy vonzó megtérülést hozó állampapírról valamelyik nagy hitelminősítő.
Mint arról a legutóbbi jegybanki adatok alapján lapunk is beszámolt, az idei második negyedévre jelentősen nőtt a lakosság vagyona, azonban kedvezőtlen szempont, hogy ez jelentős részben készpénzfelhalmozásban mutatkozik meg. A háztartási vagyonok állampapírba vagy akár más piaci eszközbe való befektetése önmagában jelentős nyereség lenne, hiszen a nem befektetett készpénz az infláció miatt – ami jövőre elérheti a háromszázalékos jegybanki célt – csak veszít értékéből.
Nemzetgazdasági szinten is hasznos lenne a mostaninál jóval magasabb lekötési arány, mivel a készpénz előállításának és forgalmazásának jelentős a költsége, és nem utolsósorban a feketegazdaság szinte kizárólag készpénzzel működik.