Közel 27 éve nem látott mélypontra, négy százalékra csökkent az idén a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 4,4 millió főt. A foglalkoztatottsági adatok az év egészében kedvező tendenciát mutattak. Jelentősen, több tízezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma is, ami arra enged következtetni, hogy a legtöbben az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el. Míg 2002-ben 270 ezer volt a munkanélküliek száma, ez 2010-re 540 ezerre növekedett, a 2017-es adatok szerint viszont ma már csak 183 ezren nem dolgoznak.
A 2010-es kormányváltás óta 736 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ebből közel 500 ezren a versenyszférában dolgoznak. A kedvező adatokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy 2017-ben tovább súlyosbodott a munkaerőhiány. A jelenség egyre több ágazatban megjelent, kiemelten az építőiparban, a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban. Az állami szektorban is hiány van a szakemberekből, akár az egészségügyi, akár a közlekedési ágazatokban. Elemzők szerint jövőre is fennmarad a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatás növekedése, ugyanakkor a munkaerőhiány kezelése kiemelten fontos feladat lesz.
A szakemberhiánynak ugyanakkor egy kedvezőbb hatásával is találkozhatott a munkavállalók többsége. Az utóbbi években átlagosan 4-5 százalékkal emelkedtek a bérek a versenyszférában, tavaly viszont kiemelkedően megugrottak a keresetek. A cégvilág szereplői átlagosan tíz százalék fölötti fizetésemelést hajtottak végre 2017-ben, de több helyen a 15 százalékot is meghaladta a felzárkóztatás. Jövőre kisebb mértékű, ám a korábbiakhoz képest még mindig jelentősnek mondható emelésre készül a versenyszféra, legalább 9 százalékkal nőhet átlagosan a dolgozók keresete.
A felzárkózás az adatokon is meglátszik: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016 végén a bruttó átlagkereset még nem érte el a 250 ezer forintot, ezzel szemben az idén tavasszal már átlépte a 300 ezret. A jelentős fizetésemelkedésre a hosszú távú, hatéves bérmegállapodás hatott, valamint az állami szférában a bérrendezések. Tavaly állapodtak meg a szakszervezetek, valamint a munkaadók a kormányoldallal, ennek nyomán az idén 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum. Jövőre további 8 és 12 százalékkal nőnek a legalacsonyabb keresetek. A munkáltatók is könnyítést kapnak, mivel tovább csökkennek járulékterheik. Az állami cégeknél dolgozók 10-13 százalékos bérfejlesztéssel számolhatnak, szintén a tavaly megkötött hároméves megállapodásnak köszönhetően. Habár a felzárkózás még messze van a nyugat-európai bérektől, a régió többi országával már versenyben maradhatnak a magyar keresetek.