Hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön, áprilisban hatályba lépett a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény. Az új, hosszú távú előtakarékossági forma célja a saját erőből történő otthonteremtés lehetőségeinek bővítése, valamint az újonnan épült lakóingatlanok vásárlásának és a közösségi előtakarékosságnak az elősegítése.
Mivel a jelenleg működő, államilag támogatott lakás-takarékpénztárakban összegyűjtött megtakarításokat a fogyasztók többnyire ingatlanfelújításra, -korszerűsítésre és -bővítésre használták fel, ezért született a nok. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) felhívta a figyelmet: mint minden más szerződés előtt, ebben az esetben is érdemes alaposan megfontolni belépésünket a döntés előtt, a nok azonban nem pilótajáték!
Tavalyelőtt ugyanis eleve betiltották a fogyasztói csoportok szervezését (csak a már meglévő csoportok működhetnek tovább), sokak szerint azonban a nok szinte mindenben megegyezik ezekkel a betiltott csoportokkal. Fontos tudni, hogy a nok nem minősül fogyasztói csoportnak, ráadásul a vonatkozó törvény szigorú előírásokat tartalmaz. Ezen közösségek működésének biztonságát szigorú feltételek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erős felügyeleti jogosítványai garantálják.
A nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint tízéves futamidő alatt. A közösség működését egy zártkörű részvénytársaságként működő szervező biztosítja, amely kezeli a közösség (legalább 120 tag) befizetését, és kizárólag új lakás vásárlására használja fel azokat.
A fizetési kötelezettségüket maradéktalanul teljesítő tagok a befizetésekből kiválasztás útján jutnak a működési időtartam, vagyis 10-15 év alatt, nagyrészt véletlenszerű időpontban új lakóingatlanhoz. Amennyiben megfelelő összeg gyűlik össze a közösség számláján, azt a licittel vagy sorsolással kiválasztott tagnak köteles a közösség a tag által megvásárolni kívánt új lakóingatlan vételárához megelőlegezni, a szerződésben meghatározott összegben (10–40 millió forint), amelyet állami támogatás egészíthet ki.
A fogyasztóvédők tanácsa szerint a közösséghez csatlakozás előtt mindenképpen számításba kell vennie a fogyasztóknak, hogy a szerződés hosszú távú és jelentős fizetési kötelezettséget jelent. Nok-tagság esetén egyszeri regisztrációs díjat és rendszeres szervezési díjat kell fizetniük a tagoknak a havi előtakarékossági összegen felül. Tartsuk észben, hogy az új ingatlan vásárlására fordítható pénzhez jutás időpontja előre nem számítható ki – hangsúlyozta a FEOSZ. Fontos tudni azt is, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap, sem más szervezet nem vállal garanciát a befizetett pénz visszatérítésére.
A FEOSZ szerint fennállhat annak a kockázata is, hogy ha a fogyasztó olyan közösségbe lép be, amelynek szervezője a belépéskor nem minősül megbízható szervezőnek, és ha két év után sem kapja meg ezt a minősítést a felügyeletet gyakorló MNB-től, akkor eleve elesik az állami támogatás lehetőségétől. Ha bármilyen vita támad a szervezővel, a jogszabály megteremtette a fogyasztóknak a lehetőséget az ingyenes, gyors vitarendezéshez a békéltető testületeken keresztül.