– Együtt tud élni a fuvarozói szakma az egyes európai államok határán a közelmúltban bevezetett személyiokmány-ellenőrzéssel – mondta lapunk kérdésére a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szóvivője. Árvay Tivadar emlékeztetett, legutóbb Dánia határain vezettek be szúrópróbaszerű ellenőrzést, első körben tíz napra, ami a tapasztalatok alapján további húsz nappal meghosszabbítható. Január eleje óta Svédország él hasonló intézkedéssel, melyet fél évig terveznek fenntartani. A szóvivő jelezte, ezek a lépések nem állítják vissza a Schengen előtti helyzetet, nincs vámvizsgálat. A járművezetők személyes okmányait ellenőrzik, és a kontroll arra irányul, hogy illegálisan sem a gépkocsi utasterében, sem a raktérben ne léphesse át senki a határt.
Ezek a vizsgálatok viszonylag gyorsan végrehajthatók, az ígéretek szerint legfeljebb fél-egy órával hosszabbítják meg a menetidőt, ami nem jelent nagyobb kiesést. A fuvarozószervezetek azért lobbiznak, hogy ha mégis torlódás alakulna ki egy határon és emiatt több órával megnőne a menetidő, akkor ezt a helyi hatóságok ne számítsák be a vezetési időbe. Ismert, a fuvarozók munkaidejét szigorúan szabályozzák és ellenőrzik, hogy megakadályozzák a fáradtságból adódó baleseteket. Árvay Tivadar hangsúlyozta, hogy a fuvarozói egyesület álláspontja szerint ezzel az anyagi ráfordítást nem igénylő, szabályozásbeli könnyítéssel ellensúlyozni lehet a határellenőrzések okozta nehézségeket.
Bár az Európai Unió belső határain bevezetett okmányellenőrzést – melynek továbbterjedését nem lehet kizárni – sokan a schengeni rendszer megingásaként értelmezik, valójában kedvezőbb környezetet jelent a nemzetközi fuvarozás számára, mint a fizikai határzár, amely tavaly ősszel a magyar–szerb, a magyar–osztrák, illetve az osztrák–német határon fennállt. A kamionoknak akkor új útvonalakat kellett keresniük, ami mind időben, mind költségekben jelentős terhelést jelentett a cégeknek. Ráadásul a többletköltségeket a vállalkozások nem tudták a megrendelőkre terhelni, ezért ez az érintett fuvarozók eredményességét rontotta. Ezt támasztotta alá Wáberer György is, aki cégének a tőzsdére lépését a fenti okok miatt halasztotta el. Az üzletember a Világgazdaságnak korábban elmondta, hogy a menekültválság oly mértékben lelassította a fuvarozók határátlépését, hogy havonta járművenként átlagosan 500 kilométerrel kevesebbet tudtak teljesíteni. Ez tetemes veszteséget okozott a cégnek.
A fizikai határzárak megszűnésével kedvezőbbé vált a fuvarozók helyzete is. Wáberer György idézett nyilatkozatában azt mondta: „Később, egy optimális időpontban jelenünk meg a börzén, amikor a befektetőknek érdemes Waberer’s-papírokat vásárolniuk.” Lapunk kérdésére, hogy elérkezett-e az idő, amikor tőzsdére lép a Waberer’s, azt a választ kaptuk, hogy erről nem született döntés. Ugyanakkor iparági forrásokból úgy értesültünk, a cégnél mérlegelik a lépést. Mint ismert, a BÉT a tőzsdei kereskedés megkezdése iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt június 30-ig meghosszabbította a Waberer’s számára. A nemzetközi közúti fuvarozással foglalkozó cég részvényeit október 6-án vezették be a tőzsdére, a társaság ezt követően nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult. A részvényeivel azonban még nem kereskedtek, mivel a jogszabályok szerint ezt a bevezetéstől számított 90 napon belül külön kellett volna kezdeményeznie a társaságnak. A vállalat nyilvános részvényértékesítést tervezett, ami után megkezdődhetett volna részvényeinek tőzsdei forgalmazása. A Waberer’s igazgatósága november 10-én azonban úgy döntött, hogy az akkori piaci körülményekre tekintettel elhalasztja részvényeinek tervezett nyilvános forgalomba hozatalát.