A bruttó hazai termék a második negyedévben 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a GDP az első fél évben 3,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első becsléshez fűzött kommentárban kiemelték: a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.
– A friss adat kisebb meglepetést jelentett, 3,7 százalékkal számoltunk. Bár a részletes adatokra még várni kell, de a lassulásban a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, a naptárhatás és a bázishatás játszhatott szerepet, tavaly ugyanis a második negyedév viszonylag magas tempót hozott – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az elemzői várakozásoktól elmaradó növekedési adat összességében megfelel az előzetes várakozásoknak, hiszen a múlt évben ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat az első negyedévinél alacsonyabb értéket.
A megszokottnál erősebb naptárhatást említi egyik indokként Virovácz Péter, az ING elemzője is. Mint kiemelte, enélkül az éves növekedés 3,8 százalékos volt, vagyis a két munkanapnyi eltérés hatása feltehetőleg a magas kapacitáskihasználtság miatt lehetett ilyen számottevő. Jelentős élénkülést vár az év második felében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. – A negyedik negyedévben a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is, részben a tavalyi második félévi gyenge bázis miatt – mondta Suppan. Hozzátette: több tényező van, aminek eredményeként inkább az ennél is gyorsabb növekedéssel érdemes számolni.
A beruházásoknál a Takarékbank szerint az első negyedévi kiugró számok is meghaladhatók. A munkaerőhiány ugyan korlát lehet, ám pontosan emiatt a bérnövekedésben és a fogyasztásban is nagyobb lehet a vártnál a növekedés. Amennyiben ezek teljesülnek, Suppan szerint a negyedik negyedévben a GDP növekedése akár az 5 százalékot is elérheti, az éves átlag pedig kényelmesen 4 százalék felett lehet.
„Véleményünk szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, hogy a magyar növekedés tartósan és érdemben lelassul” – írta értékelésében Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Ő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy más kelet-közép-európai országok a várakozásokat meghaladó mértékben tudtak bővülni, a második negyedévben a román gazdaság 5,9, a cseh 4,5, a lengyel 3,9, a szlovák pedig 3,3 százalékkal erősödött.
Liam Carson, a londoni Capital Economics elemzőház szakértője is arra figyelmeztet, hogy a most látott kelet-európai növekedés regionális összesítésben a harmadik negyedévben tetőzhet, utána az emelkedő infláció és az ezzel járó szigorúbb jegybanki politika visszafoghatja a belföldi keresletet.
A piaci reakció alapján a befektetők sem aggodalmaskodnak. A forint napközben már erősödött az euróval szemben, és továbbra is araszol a 304-es szinteknél is erősebb árfolyam felé. A második fél évben az NGM is erőteljesebb növekedést vár. Ezt az uniós és lakástámogatások kifizetésére, az adócsökkentésekre, valamint a béremelésekre alapozza a tárca, így az év egészét tekintve teljesíthetőnek tartják a kormány 4,1 százalékos várakozását. A piaci elemzők is tartották a többségében már 4 százalék körüli előrejelzéseiket, illetve a korábban szkeptikusabb közgazdászok is felfelé javítják számításaikat.
Tatha Ghose, a Commerzbank regionális elemzője például épp tegnap emelte meg számottevően a prognózisát 2,2 és 2,5 százalékról 3,4 és 3,6 százalékra 2017-re, illetve 2018-ra.