2017. június 28., szerda, Levente, Irén napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/energetikai-fuggesben-europa-1602994/

Energetikai függésben Európa

A kormányt érő bírálatokat az atomerőművi fejlesztésről szóló megállapodás erősítette fel
A paksi bővítésről szóló megállapodást követő bírálatok mára kampányelemmé formálódtak. A veszélyessé növekvő orosz befolyás szakadatlan ismételgetése mögött jól kitapintható érdeksérelmek húzódnak, hiszen hatalmas üzletről, pénzről van szó. De, mint cikkünkből kiderül, a Roszatom technológiája és az orosz energetikai források megkerülhetetlenek Európa számára.

Szinte nincs nap, hogy valamelyik ellenzéki politikai alakulat – közéjük sorolhatjuk a külföldről pénzelt civil szervezeteket is – ne figyelmeztetne a hazánkban tapasztalható orosz befolyás „elviselhetetlen” növekedésére. Való igaz, Budapest és Moszkva diplomáciai viszonya nem ellenséges.

Azt azonban aligha jelentheti ki bárki, hogy ebből Magyarországnak kára származna. Oroszország hatalmas piac, energetikai szempontból pedig nagyhatalom. Az unió országainak elemi érdekük az együttműködés Oroszországgal. Ez persze visszafelé is igaz, hiszen az ásványkincsekben gazdag, fejlett technológiával rendelkező oroszok abban érdekeltek, hogy javaiknak minél nagyobb piacot találjanak. A folyamatokat tehát sokkal inkább a kereslet és a kínálat szabja meg, semmint politikai háttéralkuk.

Forrás: Reuters

Korábbi európai energetikai együttműködés sikerének örülnek a vezető politikusok az északi-tengeri gázcsap megnyitásakor

2016-ban az EU földgázfogyasztásának több mint harmadát adta az orosz gázóriás, a Gazprom, ami új rekordot jelent. Az unió országai kőolajból is Oroszországból importálnak a legtöbbet. A 2015-ös számok 29 százalékot meghaladó részesedést mutatnak.

Közben az Európai Bizottság jóváhagyására vár – és valószínűleg hamarosan meg is kapja azt – az Északi Áramlat 2 gázvezeték terve, amelynek megvalósítása már a jövő év elején megkezdődhet, és 2019-ben be is fejeződhet. A Balti-tenger mélyén Oroszországból Németországba vezető, újabb csőpár tervezett kapacitása évi 55 milliárd köbméter, annyi, mint a 2011-ben megnyitott, ugyanilyen nyomvonalú, első Északi Áramlat gázvezetéké.

Ez nyilván azt jelenti, hogy a Gazprom európai exportja tovább emelkedik majd, vagyis Európa még kiszolgáltatottabb helyzetben lesz Oroszországgal szemben. Azt pedig tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az Északi Áramlat megvalósítását közvetlenül irányító Nord Stream AG felügyelőbizottságának elnöki székében egy volt német kancellár, Gerhard Schröder foglal helyet. A cégről pedig nem árt tudni, hogy 51 százalékban a Gazpromé.

A magyar kormányt érő bírálatözön – az orosz befolyás térnyerésének folyamatos harsogása – főként a paksi bővítésről szóló megállapodás aláírását követően erősödött fel. A támadás oka egyszerű, a beruházás hatalmas üzlet, amelyet több ország – köztük az Egyesült Államok – is szívesen megvalósított volna. Minden híreszteléssel szemben az orosz–magyar üzletről folyamatos egyeztetés zajlott az unió illetékesei-vel.

A kormány a konstrukció kidolgozásába bevonta a Rothschild-csoportot és az ugyancsak rendkívül befolyásos Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget is. A Rothschild bankház szakértői véleménye szerint Paks II bevételei elegendők lesznek a ráfordítások fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, valamint az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is.

A szakértők megállapították azt is, hogy a beruházás várható megtérülési rátája összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel.
Bár az ellenzék és a civil szervezetek kampánytémává próbálják formálni a paksi bővítés ügyét, érdemes megjegyezni, hogy az oroszok Európa számos országában részt vesznek atomenergetikai beruházásokban. A Roszatom német leányvállalata­, a Nukem például közreműködik a németországi phillipsburgi atomerőmű első reaktorblokkjának leszerelésében. Az orosz atomóriás külföldi erőműépítésekkel foglalkozó társaságához, az Atomsztrojekszporthoz tartozó német vállalat a más projektekben az orosz nukleáris cégek vetélytársaként fellépő amerikai Westinghouse-zal alkotott konzorciumban nyerte meg 2015-ben az erre kiírt tendert.

Franciaország, amely a nemzetközi atomipar egyik vezető állama, négy évtizede ápol kapcsolatokat ebben az ágazatban Oroszországgal. A Roszatom és a francia atom- és alternatív energetikai felügyelet 1993-ban, 2000-ben és 2010-ben is széles körű együttműködésről szóló megállapodást írt alá. 1994 óta szállítanak az AREVA francia konszernnel közösen Oroszországban gyártott, nyugati technológiájú fűtőanyagot Nyugat-Európa – így Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Svájc és Svédország – atomerőműveibe.

Az alapszerződést 1996-ban írták alá, 2030-ig érvényes, és 2019-ig már lekötötték a szállításokat. Az AREVA-val atomerőmű-vezérlő berendezések szállítására is kiterjed a kapcsolat: a novovoronyezsi atomerőmű második kiépítésének nemrég átadott reaktorblokkjába is a francia társaság által gyártott ellenőrző és biztonsági rendszert építettek be.

Az EDF francia energetikai társaság és a Roszatom konzorciuma végezte el Bulgáriában, a kozloduji atomerőmű 5. reaktorblokkjában az üzemidő-hosszabbítás előkészítését. 2007 óta sikeresen működtet közös vállalatot az Als-tom és az orosz atomkonszern, amely olyan francia cégekkel is együttműködik a nukleáris energetikában, mint például az ENGIE, a Schneider Electric vagy a Dassault Systemes.

A svájci Leibstadt atomerőműnek a Roszatomhoz tartozó külkereskedelmi társaság, a nemzetközi piacon Tenex néven ismert Tyehsznabekszport szállít dúsítotturán-termékeket egészen 2025-ig. Az AREVA-val közösen gyártott fűtőanyag mellett próbaüzemeltetésre orosz gyártmányú TVSZ-Kvadrat típusú fűtőelemeket is szállítanak Svédországba, a Ringhals atomerőműbe. A Roszatom nukleáris fűtőanyagot gyártó cége, a TVEL a Vattenfall Nuclear Fuel AB társasággal kötött szerződést erről.

Hollandia a HFR kísérleti atomreaktorba vásárol orosz fűtőelemeket, Belgium pedig elsősorban természetes, valamint dúsítotturán-termékeket szerez be az orosz atomkonszerntől, és utóbbiakból Spanyolországba is szállít a Roszatom.

A finnországi Hanhikivi 1 atomerőmű-beruházás – a tervezett paksi bővítés mellett – az egyik legnagyobb euró­pai Roszatom-projekt. A létesítmény orosz technológiával épül, és a Rusatom Overseas (az orosz atomkonszern leányvállalata) 2014-ben 34 százalékos részesedést is szerzett a beruházó társaságban. (Paks II ezzel szemben 100 százalékban magyar tulajdon.)

A Tyehsznabekszport több mint harminc éve szállít dúsított uránt a finnországi atomreaktoroknak, a TVEL pedig fűtőelemekkel látja el a loviisai atomerőművet.
Csehországba és Szlovákiába ugyancsak fűtőelemeket szállít a Roszatom, de készen áll újabb atomprojektekbe is bekapcsolódni. Bulgária számára nemcsak az atomüzemanyag-ellátást biztosítja az orosz nukleáris konszern, hanem a kozloduji atomerőműben, az 5. blokk mellett, egy bolgár cég partnereként a 6. reaktoregység üzemidő-hosszabbításának előkészítésében is részt vesz.

A sort természetesen folytathatnánk, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy kiderüljön: az oroszok, főként a Roszatom, lényegében megkerülhetetlen szereplők.

Hirdetés

Kiemelt

Mai napig tartó szeretetáradat

A Vasas azzal a Beitar Jerusalemmel küzd meg az EL-selejtező 1. körében, amelynek 1994-től 1999-ig a legnagyobb sztárja egy magyar, Sallói István volt.

Poszt-trauma

A Facebook a templomok helyére lépne

Meg van a recept. Liberáliséknál széles lehet a mosoly...

A gyerek a hibás

A Népszava szerint a gyerek csökkenti az életszínvonalat.

Mini G-nap

Kíváncsian várjuk a G-ző politikus felívelő karrierjét.

Óriási meglepetés az Amnesty Internationaltől!

Meglepődtünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!