Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták a napokban azt a bizottsági javaslatot, melynek értelmében 444 millió eurót (136 milliárd forintot) ítéltek meg az európai energia-infrastruktúra fejlesztését célzó kiemelt beruházásokra. A listán lévő 18 program hozzájárul az energiaellátás biztosításának erősítéséhez az egyes tagállamok hálózatainak összekötésével. Emellett a fenntartható fejlődés jegyében a megújulóenergia-források is a rendszerbe kerülnek Európában.
A kiválasztott projektekre szánt 444 millió euró az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) hívható le. A támogatott programok közül hét a villamosenergia-szektorban, tíz a gáziparban létesülne, egy pedig úgynevezett smart grid, vagyis okoshálózati fejlesztés. Öt építkezési beruházás mellett tizenhárom tanulmány is kap anyagi hozzájárulást.
A több mint egy évtizede tervezett, a horvátországi Krk szigeten építendő, cseppfolyós gázt (LNG) fogadó és visszagázosító állomás a döntés értelmében 102 millió eurós támogatást kap. Ez Magyarország és a térség szempontjából különösen fontos, hiszen a megfelelő gázvezeték-összeköttetések révén új ellátási útvonalon érkezhet az energiahordozó, egyúttal árversenyt is generálva. Ehhez azonban elengedhetetlen a magyar–horvát határkeresztező gázvezeték kétirányúsítása. Jelenleg Magyarország csak exportálni tud a csövön, az import lehetőségéhez szükség van horvátországi fejlesztésre, vagyis a másik irányt biztosító kompresszorállomás megépítésére.
A CEF az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek 922 500 eurós támogatást nyújt. A vállalat a Románia–Magyarország–Ausztria gázellátási folyosó magyarországi szakaszához szükséges környezeti hatástanulmányok elkészítésére és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére fordíthatja az összeget. A magyar–román vezeték ügyében egyébként a horvát–magyar csőhöz hasonló helyzet alakult ki, a tanulmány ezt a fejlesztést is érinti.
A támogatás révén megvalósítható egyik legjelentősebb projekt Németországban jöhet létre: mintegy hétszáz kilométer magasfeszültségű villamos kábel föld alatti lefektetésére több mint 40 millió eurót szán az EU. A beruházás egy régóta fennálló problémára nyújt megoldást, általa lehetővé válik, hogy az ország északi részén a szélturbinák által termelt áram közvetlenül jusson el a déli fogyasztókhoz.
Az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből eddig összesen 5,35 milliárd eurót (1643 milliárd forint) osztottak ki az európai energiahálózatok fejlesztésére a 2014–2020-as uniós programozási ciklusra. Ahhoz, hogy támogathatóvá váljon egy projekt, rá kell kerülnie a közös érdeket szolgáló beruházások listájára. Jelenleg 195 energetikai infrastrukturális beruházás szerepel a listán.
Ezek a fejlesztések a kivitelezésüket követően mind legalább két tagállamnak szolgálnak jelentős ellátásbiztonsági és versenyösztönző előnyökkel, ugyanakkor segítik mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást is. A listát kétévente frissítik, legközelebb várhatóan ez év végén.
Az energiaunió stratégiájának célja az alacsony karbonkibocsátású, biztonságos és versenyképes gazdaság elérése. Az egységes európai energiapiac gerincét a megfelelően kiépített villamosenergia-útvonalak és gázvezetékek alkotják.