Az utóbbi időkben egyre gyakrabban érkeznek hírek bérrendezésről, fizetésemelésről, adódik tehát a kérdés: a mögöttünk hagyott években miként változott a legális bevételhez jutó polgárok jövedelmi helyzete. A Magyar Idők kérdései nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal öt kategóriába osztotta az adóbevallást készítő – s úgynevezett összevont jövedelmet szerző – személyeket, a hatósági statisztika alapján pedig összevethetők a 2013-as és a legfrissebbnek mondható 2015-ös viszonyok. Utóbbiak azért a legfrissebbek, mert a tavalyi, vagyis a 2016-os értékek még nem állnak rendelkezésre.
Az első – másképpen a legalsó – csoportot azok alkotják, akik minimálbért vagy annyit sem keresnek. Négy évvel ezelőtt, 2013-ban valamivel több mint másfél millióan tartoztak ide, akárcsak 2015-ben, amikor egy csekélyke eltérés után szintén másfél millió körüli sokaság jövedelme igazodott a legalacsonyabb juttatáshoz. Fontos tudnivaló ugyanakkor: mindez nem jelenti azt, hogy ennyien dolgoztak volna az egyes években minimálbérért. A kategória magában foglalja azokat, akiket a legkisebb keresetet vallották be, de azokat is, akik csupán néhány napot töltöttek munkával, vagy valamilyen egyszeri juttatást szereztek.
A második jövedelmi csoport azokat tömöríti, akiknek az éves járandósága meghaladja a legkisebb keresetet, de nem lépi túl a bruttó másfél millió forintot. Ennél a fizetési kategóriánál már érdemi változás történt: amíg 2013-ban 620 ezren kerestek másfél milliónál, vagyis bruttó havi 125 ezernél kevesebbet, addig 2015-re 450 ezer ilyen tartalmú bevallást dolgozott fel a NAV. A kisebb keresetűek száma tehát csökkent.
Érdemi változások a harmadik, a negyedik és az ötödik kategória létszámának alakulása kapcsán úgyszintén jelentkeztek. A harmadik – ebben az összevetésben átlagosnak nevezhető – jövedelmi csoportba azok tartoznak, akik másfél millió és hárommillió forint között keresnek. Négy évvel ezelőtt, 2013-ban ezt 1,3 millió ember mondhatta el magáról, 2015-ben pedig majdnem 1,4 millió. Még nagyobb volt az emelkedés a negyedik fizetési kategóriában, vagyis azoknak a csoportjában, akik hárommillió és hatmillió forint közötti éves jövedelemről adtak számot a hivatalnak címzett bevallásukban. Ez negyedmillió és félmillió forint közötti havi bruttó összeget jelent. A csoport 570 ezerről 750 ezerre hízott. Az ötödik, vagyis a legfelső kategóriában szintén érdemi emelkedést mutat a 2013-as és a 2015-ös adatok összevetése. Eszerint 48 ezerrel többen vallottak be évi hatmillió, vagyis havi bruttó félmillió forintnál is nagyobb jövedelmet.
Összegezve az mondható el, hogy két év leforgása alatt a két legalacsonyabb fizetési kategóriát sokan el tudták hagyni, s felküzdötték magukat legalább az átlagos fizetésig. Ezt nagyjából 170 ezer ember mondhatja el magáról. A két legmagasabb kereseti csoportban pedig 225 ezerrel nőtt a létszám. Mindezek alapján nem lenne nagy merészség kijelenteni, hogy az elmúlt években szélesebb lett a hazai középosztály. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy két év leforgása alatt 130 ezerrel több adóbevallást kapott a hivatal, vagyis 2013-hoz képest 2015-re népesebb lett a legális jövedelemre szert tevő polgárok tábora.