Igencsak visszafogták magukat a hitelezők idén, a pénzükre váró cégek és magánszemélyek a megszokottnál jóval kevesebb alkalommal terelték jogi útra nem fizető adósaik ügyét. A visszaesés látványos, a pénzbehajtások száma nagyjából húsz százalékkal csökkent. Eljárás persze így is bőven akadt: január eleje és szeptember vége között 330 ezer kintlévőség került a közjegyzők elé, a hitelezők ennyi alkalommal kérték a követelés hatósági beszedésének megindításához szükséges dokumentum, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. A tavalyi év azonos időszakáról feljegyzett adat 401 ezer procedúráról tanúskodott, a 2013-as regiszter pedig 414 ezret mutatott.
– A számsorok alakulása mögött több tényező húzódhat meg, miként elképzelhető az is, hogy csupán időszakos kilengésről van szó, ami hosszabb időtávon kiegyenlítődik – mondta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám megjegyezte: idén a korábbiaknál sokkal kisebb értékű követelés került a közjegyzők elé, a nagyobb ügyek valamiért elmaradtak. – Ezt az is magyarázhatja, hogy a hitelezők kivárnak, visszatartanak bizonyos ügyeket, vélhetően azért, mert többen arra számítanak, hogy a közeli időkben a törvényhozás alapvetően módosítja a végrehajtás szabályrendszerét, s az új keretek között könnyebb, olcsóbb lehet majd az igények érvényesítése. – Az sem zárható ki – folytatta Tóth Ádám –, hogy mostanra szivárgott át a pénzbehajtási rendszeren a válság. A hitelezők, a cégek sokszor csak több év múltán indítanak eljárást, addigra derül ki ugyanis minden szükséges részlet. A korábbi esztendőkben nem egyszer 2007-es, 2008-as szerződések miatt támadt követelések kerültek a hivatalos fórumok elé. – A krízis kirobbanása után, 2009-ben, 2010-ben szinte leállt a hitelezés, a gazdasági szereplők alig kötöttek megállapodásokat, ha pedig nincs üzlet, nem keletkezhet tartozás sem – magyarázta a kamaraelnök.
A folyamatokat mindezeken túl befolyásolhatták a tavalyi és idei adósmentő lépések – a banki elszámolás, a forintosítás és a magáncsőd intézményének bevezetése. S éreztetheti hatását a rezsicsökkentés is. Ennek kapcsán az elnök azt jegyezte meg, hogy az elmúlt időszakban a víz-, a gáz-, a villanycégek fordultak a leggyakrabban a közjegyzőkhöz, s ez az idén sem volt másként. Kilenc hónap alatt a rezsivállalatok kezdeményezték a pénzbehajtások nagyjából kétharmadát, a közműelmaradások miatt így több mint kétszázezer eljárás indult.
Az adatsorból még egy lényeges elemet emelt ki Tóth Ádám: miközben csökkent az ügyek száma, arányaiban egyre több eset került a végrehajtók elé. Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet úgy, hogy kiegyenlíti tartozását – ekkor a folyamat abbamarad. Annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le a hiányzó summát. Arra is van mód, hogy az adós bíróság elé vigye tartozásának ügyét. Ha azonban a jogorvoslathoz nyitva álló időszak az érintett ellenkezése, egyezségkötés vagy az összeg megérkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat. A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt a dokumentumot, amely alapján a végrehajtó elvonhatja az adós fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is dobra verheti. A végrehajtók elé az elmúlt két évben az esetek nagyjából hetven százaléka került, manapság viszont tíz ügyből átlagosan már nyolcban merül fel az ingóságok vagy az ingatlan elárverezése.