A kürtőskalács a különböző vásárok, szabadtéri rendezvények elmaradhatatlan kelléke, az elmúlt években pedig egyre több állandó utcai árus jelent meg a nagyobb városokban. Budapest forgalmas pontjain szinte minden sarokra jut egy stand, az árakban és a minőségben ugyanakkor óriási különbségek mutatkoznak. Az agrártárca hivatalos lapjában a napokban megjelent szabályozás célja, hogy egységesítse a kínálatot, az irreálisan olcsón árult, silány minőségű termékeket pedig kiszűrje a piacról.
A leírás alapján kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült csavart édességet lehet nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta egyenletesen átsült, puha és foszlós.
A szabályozás két kategóriát különböztet meg, a hagyományos kürtőskalácsot és annak vásári változatát. A tradicionális termék kizárólag vajból készülhet, míg a vásári kürtőskalács készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tojás tojásporral, a tej tejporral helyettesíthető. Ez esetben azonban a termék csomagolásán fel kell tüntetni, hogy nem a hagyományos termékről, hanem annak vásári változatáról van szó. A gyengébb minőségi kategóriában engedélyezett a különböző ízesítők használata, így a tésztába kerülhet citromhéj, citromlé, rum, mazsola vagy apróra vágott szárított gyümölcs, vaníliarúd helyett pedig aromával dolgozhatnak az árusok.
A magasabb minőség garanciája a címkén lévő uniós szimbólum, illetve a hagyományos magyar sütemény megnevezés. A minőségről egyébként a külső borítás is árulkodhat. Ha a diós, mandulás, mogyorós vagy fahéjas mellett kakaós, kókuszos és csokival bevont kalács is van a kínálatban, minden bizonnyal vásári édességről van szó. Ez utóbbi ízesítések használata ugyanis csak a gyengébb minőségi kategóriában engedélyezett.
Fontos pontja a szabályozásnak, hogy a kürtőskalácsot csak frissen készíthetik az árusok, a sütéstől számított négy óra elteltével pedig tilos a forgalmazása.
Jobb lesz a kenyér
Új időszak veszi kezdetét a sütőiparban, mától ugyanis csak a magasabb minőségi követelmények betartásával süthetnek kenyeret a pékek. A Magyar élelmiszerkönyv szigorítása nyomán a rozskenyér rozstartalma 40-ről 60 százalékra emelkedett, így ha egy gyártó kevesebbet használ a névadó gabonából, legfeljebb rozsos kenyérnek nevezheti a termékét. Ugyanez igaz a reformtermékekre is: mától csak azok az áruk számítanak teljes kiőrlésűnek, amelyek bizonyítottan 60 százaléknyi teljes kiőrlésű lisztet tartalmaznak, korábban ez az arány csupán öt százalék volt. A Magyar Pékszövetség üdvözli a változásokat, a szervezet pedig abban bízik, hogy a hatósági ellenőrzések a szabályok betartására és a vásárlók korrekt kiszolgálására ösztönzik a gyártókat.