A szabályokat áthágó, agresszív vezetési stílusú renitens vezetők a balesetek egyik legvalószínűbb okozói. Ugyanakkor rengeteg olyan ember kap ma jogosítványt, aki alkalmatlan arra, hogy megfelelő mértékben eleget tegyen a közlekedéskultúra írott és íratlan szabályainak – írja nemrég megjelent tanulmányában a Magyar Közlekedéspolitikai Egyesület, amely szerint a jogosítvány megszerzése iparággá vált, és az engedélynek ma nagyon alacsonyak a kritériumai.
– A vezetői engedély megszerzéséhez szükséges feltételek szigorítása igen fontos lenne a balesetek visszaszorítása és a színvonalasabb közlekedéskultúra megteremtése érdekében – olvasható a Közlekedéspszichológiai alapvetések című helyzetelemzésben.
A hazai vezetésoktatás hiányosságokkal küzd, az elemzés szerint valódi kihívásokkal csak a jogosítvány megszerzését követően találkozik a vezetők zöme, ami sokszor balesetbe torkollik. Fontos lenne továbbfejleszteni és gazdagítani az oktatás és vizsgáztatás formáját, akár különleges helyzetek, körülmények előidézésével, továbbá a felkészítés hosszának megnövelésével.
Felvetik továbbá, hogy – mivel statisztikák szerint a fiatalok négyszer annyi balesetet okoznak, mint az idősebbek – a jogosítvány korhatárának növelése lenne az egyik lehetséges szigorítási irány. Ugyanakkor szerintük átfogóbb képzést kellene nyújtani a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak is, hiszen sokszor tapasztalható, hogy az emberek nem tudják, miként viselkedjenek bizonyos helyzetekben, ami a forgalom akadályozásához vezethet.
A tanulmány szerint számos oka van annak a hangulatnak, amely a magyar közlekedésben kialakult, kezdve a településvezetők olykor elhibázott közlekedéspolitikájától, a rendfenntartó szervek vitatható bírságolási rendszerén át addig, hogy a modern közlekedés formája eleve olyan jellegű, hogy könnyen felébresztheti az indulatokat.
– Az emberek a környezetüktől és embertársaiktól jól elszigetelt, egyre nagyobb sebességre képes autókban közlekednek. A közlekedők idegenek egymás számára, és úgy is kezelik a másikat, mint akiknek semmi közük egymáshoz. Ahogy az utazók elszigetelik magukat a többi utazótól, úgy teszik meg ezt a környezetükkel is.
Korábban elképzelhetetlen sebességgel száguldanak az emberek városról városra, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatot alakítanának ki azzal a környezettel, amelyen keresztülhaladnak – olvasható.
A fokozódó automatizáltságnak tulajdoníthatóan a közlekedésben egyre inkább háttérbe szorul az emberi összetevő, ezért az angol parlament számára tavaly készült jelentésre hivatkozó tanulmány szerint ma már egyáltalán nem szükségszerű, hogy az ember jó tájékozódási képességekkel rendelkezzék.
– Ezt a képességet átveszi a gép, amelyre hagyatkozva az úti cél ugyanúgy elérhető. Érdemes lenne arra törekedni, hogy megőrizzük annak lehetőségét, hogy az egyén élő módon át tudja hatni azt, amivel foglalkozik – írják.
Komoly problémát jelenthet az is, hogy az elektronikus vezérlésű, automatizált és vezeték nélküli internetes összeköttetéssel rendelkező járművek felett könnyen átveheti az irányítást képzett hekkerek egy csoportja.
Nem ismert ugyanis, hogy mennyire képesek a fejlesztők irányítás alatt tartani ezt a szintű technológiát, ahogy az sem, hogy mekkora katasztrófa alakulhat ki abból, ha a rendszer rossz kezekbe kerül.