A pénteken nyilvánosságra hozott Going for Growth 2017 dokumentumban megjegyzik, hogy Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyjából a fele a legfejlettebb OECD tagországokénak. Miközben a pénzügyi-gazdasági válság előtt a felzárkózás meglehetősen tempós ütemben haladt, a válság után veszített lendületéből, bár a termelékenység növekedésének a lassulását ellensúlyozta a foglalkoztatottak számának és az aktív népességen belül a foglalkoztatottak részarányának növekedése.
Magyarországon az OECD átlagánál kevésbé kiélezett az egyenlőtlenség, a legszegényebb rétegek életszínvonalának romlása miatt azonban valamelyest tágult a rés, miközben az OECD átlagában alig változott.
Az elmúlt években a kormány a Going for Growth 2015 ajánlásait jórészt megvalósító strukturális reformokat hajtott végre – mutat rá a dokumentum, megjegyezve, hogy bőven van még tennivaló az adminisztrációs terhek csökkentése és a versenyképesség javítása terén.
Az OECD szerint a gazdaságpolitikai szabályozás és az eljárások átláthatósága és tartóssága javításra szorul. Egyszerűsíteni kell a hivatali ügyintézést és hatástanulmányokkal kell alátámasztani a központi szabályozás eredményességét. A versenyhivatalnak véleményezési jogot kell biztosítani a törvénytervezetekhez. A közbeszerzési eljárás hatékonyságát pedig elektronikus rendszerrel kellene javítani és korrupcióellenes hatóság ellenőrzésének alávetni.
Az OECD kiemeli, hogy Magyarországon az átlagos adóék nemzetközi viszonylatban magasnak mondható, de elismerik, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése – 2016-tól 15 százalék -, a családi adókedvezmény kiterjesztése segítettek csökkenti az adóéket. Javasolják az adóék további mérséklést az alacsony keresetűek esetében, a magyar kormány viszont az ajánlásnál sokkal célzottabban, a munkahelyvédelmi akció bevezetésével már megvalósította ezt – írta a tárca. Hozzátették: a program sikere egyértelmű a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában, aminek köszönhetően az OECD-ben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta 2010 és 2015 között a balti országok után.
Az idősek foglakoztatásának fokozására és az oktatási rendszer javítására tett javaslatok mellett az OECD ajánlásaiban kiemelte a verseny fokozásának a szükségességét a szolgáltatási szektoron belül.
A verseny hiánya ugyanis fékezi az új technológiák meghonosítását a kiskereskedelmi, szakipari és hálózati szolgáltatásoknál, ami végső soron a termelékenység növekedési ütemét lassítja. Ajelentés itt olvasható: http://www.oecd.org/eco/growth/Going-for-Growth-Hungary-2017.pdf
Gyengült a reformelkötelezettség
A reformelkötelezettség gyengülésére figyelmeztetve a lassú növekedési csapda elkerülése érdekében a növekedésösztönző és foglalkoztatás-növelő intézkedések fokozására szólította fel az OECD friss jelentésében. A termelékenység növekedési ütemének lassulása az iparosodott országok lakosságának nagy részénél stagnáló jövedelemként csapódott le, ami gyengítette a szükséges strukturális reformintézkedések elfogadottságát a közvélemény szemében – írják, megállapítva, hogy a reformlendület emiatt gyakorlatilag elapadt és a krízis előtti szintre esett vissza. „A reform receptje minden országban más és más, de mindegyik recept tartalmazza az üzleti dinamika ösztönzését, az innovációt, a munkaerő-piaci mobilitás támogatását, valamint a fiatalok felkészítését a munka világába való belépésre” – írja az OECD jelentése.