– Lelassult a kivándorlás üteme Budapestről a környező településekre. Az egy-másfél évtizeddel ezelőtt jellemző egyirányú folyamat helyett ma az oda- és a visszaköltözés egyaránt nagy számban zajlik, azaz erős visszaáramlás is érezhető a fővárosba – mondta a Magyar Időknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. A kiköltözést újabban több tényező is erősíti. Jellemzően egyre több ipari terület, iroda található a főváros külső részein, amelyek egy ahhoz közeli településről még akár könnyebben is megközelíthetők, mint egy belső kerületből.
A 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a hozzá igényelhető 10 millió forintnyi kedvezményes hitel lehetősége pedig a nagycsaládos kiköltözők döntését gyorsíthatja föl. Ez egyben azt jelenti, hogy a megfelelő építési telkek iránt nőtt meg igazán a kereslet. Soóki-Tóth Gábor szerint a támogatás sok családnak ad lehetőséget arra, hogy eladva budapesti lakását, kertes övezetbe költzözzön.
– Budapest agglomerációjába hivatalosan mintegy nyolcvan település tartozik, de a mobilizáció növekedésével az utóbbi időben már távolabbi helyekről – Tatabánya, Székesfehérvár vagy akár Balassagyarmat – sokan szintén napi szinten járnak dolgozni a fővárosba. Ezt az életformát a vasútvonalak korszerűsítése és az autópálya-építések is ösztönözték – magyarázta a szakember.
A Pest megyei települések ingatlanáraiban megmutatkozó különbségekre leginkább az adott kisváros vagy falu fővárostól mért távolsága a magyarázat. Egy közlekedési folyosón Budapesttől távolodva általában csökkenő árszinttel találkozni: a főváros nyugati kapujában, Budaörs és Biatorbágy átlagárai között előbbi javára ugyanúgy 30-40 ezer forint a négyzetméterárakban meglévő különbség, mint a 4-es út mentén kifelé haladva, Vecsés, Monor és Cegléd áraiban. Az építési telkek piacán hasonló arányú az árcsökkenés.
Az OC szerint a legdrágábbnak az agglomeráció északnyugati részén a Budakeszi, a Pilisvörösvári és a Szentendrei járás népszerűbb városai számítanak: Budakeszi, Üröm, Solymár és Budakalász. A négyzetméterárak ott 290–330 ezer forint körüliek, vagyis 50–100 ezerrel magasabbak, mint a külső pesti kerületekben, ám legalább ennyivel alacsonyabbak, mint a velük szomszédos budai kerületek családi házas részeiben. A legolcsóbb a fővárostól délre, délkeletre fekvő Nagykőrös, Kiskunlacháza, Pilis és Albertirsa, ahol 70–100 ezer forintos négyzetméteráron is családi házhoz lehet jutni.
– Az agglomeráció új építéseinél főként a 25–30 millió forintos ársávban próbálnak kínálatot teremteni a lakásfejlesztők a csok segítségével költözőkre számítva – mondta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Érdemes azonban óvatosnak lenni: ennyi pénzből a támogatásnak megfelelő kis kertes házat, ráadásul Budapesthez közeli, jó fekvésű településen csak kompromisszumok árán lehet vásárolni. Ennél kisebb összegből pedig csak távolabb, Kiskunlacháza, Ráckeve vagy éppen Vác környékén érdemes keresni.
A szakember szerint a kedveltebb településeken található, a kétezres években épült sorházas, ikerházas lakásokra igen erős kereslet mutatkozik, de a hetvenes-nyolcvanas évek túlméretezett, energetikailag nem hatékony családi házait nagyon nehéz eladni. Balla Ákos megjegyezte, sok településen a társasházi lakások ára is a budapesti szinten van, különösen olyan helyeken, mint Szigetszentmiklós vagy Dunaharaszti, ahol a közeli ipari területek miatt munkalehetőség is bőven adódik. A munkahelyek miatt ráadásul az utóbbi években egyre gyakrabban nem is a Budapestről, hanem a más vidéki településekről költözők vannak többségben, és éppen ezért a bérleti piac is igen élénk ezeken a helyeken.
A visszaköltözni szándékozók közül azok, akik egy nemrég épült sorházban laknak, könnyedén tudnak váltani. Nem úgy azok a családi házas devizahitelesek, akik most is komoly adósságot görgetnek maguk előtt. – Nekik a költözés irányát és módját nem a vágyak, hanem a nyers valóság szabja meg. Ha az eladás és a hitel visszafizetése után marad is valamennyi pénzük, abból sokszor csak egy kisebb budapesti panellakás jön ki – magyarázta Balla Ákos.
Az ország negyedének otthona
A budapesti agglomerációt először 1971-ben határolták le hivatalosan, és a módosításokat követően 2005-ben törvényileg meghatározták a kiterjedését. Eszerint – Budapestet is beleszámítva – 81 település alkotja, noha sokan agglomeráción kívüli településekről is naponta ingáznak a fővárosba. A főváros környékén 38 város található, ezek fele a Dunától keletre, harmada nyugatra, négy pedig a Csepel-szigeten fekszik. Változás is történt az elmúlt másfél évtizedben a településhálózatban, hiszen Sződből kivált Csörög, Nagykovácsiból pedig Remeteszőlős.
A KSH korábbi kiadványa szerint 2013 év elején Budapesten és az agglomerációját képező településeken együttesen az ország népességének több mint negyede, 2,5 millió ember élt. Ezen belül az agglomerációs övezetnek 806 ezer lakója volt. A 2001 és 2011 közötti évtizedben az agglomeráció északkeleti, déli, délnyugati részén fekvő, legtöbb beköltözőt fogadó városaiban – Dunakeszin, Szigetszentmiklóson, Érden, Veresegyházon, Budaörsön, Dunaharasztiban és Gödöllőn – építették a legtöbb új lakást. A lakásállomány arányaiban Csomádon, Herceghalmon és Telkiben bővült a legnagyobb mértékben, majdnem a kétszeresére. (P. B.)