2017. április 24., hétfő, György napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/elbolyban-hazank-az-eu-s-penzek-kezeleseben-1404907/

Élbolyban hazánk az EU-s pénzek kezelésében

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jövő március végéig az összes forrást kifizetik
Sereghajtóból az élre tört az európai uniós források kezelésében Magyarország – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez érvényes mind a pályázatok kiírását, mind a szerződéskötéseket, mind a kifizetéseket tekintve. Az idén 9000 mil­liárd forintnyi forrásra írnak ki pályázatot.

Magyarország a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési időszak nyertese – mondta Lázár János a Kossuth rádió Európai idő című műsorának adott, tegnap reggel sugárzott interjúban, amelyet az MTI idézett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány tervei szerint március 31-ig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9000 milliárd forintnyi megpályáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fejlesztésre fordítani, 2018. március 31-ig pedig az összes pénzt elköltenék. Ezt az ütemtervet a miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét.

Ha 2020 után jóval kevesebb brüsszeli forrás áll majd rendelkezésre, akkor kiderül, „képesek leszünk-e olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet”, nem pedig külső forrásokra szorulni – magyarázta. Mint kifejtette, a pénzt el kell költeni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az előző, 2007–2013 közötti ciklusban Magyarország nagy bajban volt, mivel az a veszély fenyegetett, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti.

Végül azonban sikerült megmenteni a helyzetet, és a teljes összeg mintegy 110 százalékát lehívni Brüsszelből. Lázár János kifejtette: a kormány mindent megtesz, hogy a forrásokhoz minél könnyebben jussanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik látványos eszköze az előleglehívás biztosítása, és ezt a magyar megoldási javaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pedig visszaszorítják a pályázatíró cégeket – tette hozzá.

– Fekete bárányok voltunk 2013–2014-ben Brüsszelben a források kifizetését illetően, mert azzal számoltak, hogy nem működik az intézményrendszer. Ehhez képest most az élbolyba tartozunk, az összes uniós tagállamból Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések és a kifizetések ütemét illetően – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar intézményrendszer-megváltoztatási módszereket máshol is példaként hozzák fel.

A 2014 és 2020 közötti uniós kerettel kapcsolatban azt is jelezte, hogy a kormány az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, a fennmaradó rész kerülhet infrastruktúra-fejlesztésre.

– A cél az – mondta –, hogy a vállalkozások ne veszteségkompenzálásra, hanem valóban cégfejlesztésre fordítsák a támogatást. A tárcavezető a Magyar Nemzeti Bank által készített tanulmányra hivatkozva arról is beszélt, hogy egy 4-5 százalékos fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükségesek az EU-s források.

Az agráriumban elérhető uniós forrásokról is beszélt a hét végén Lázár János. – A technológia megújítására, korszerűsítésre kell fordítani az elérhető európai uniós forrásokat a mezőgazdaságban – jelentette ki a hét végén Hódmezővásárhelyen tartott szakmai fórumon a miniszter. A Miniszterelnökség vezetője megjegyezte, hogy a magyar agráriumba 2007–2013 között 3800 milliárd forint uniós forrás érkezett, az ágazat termelékenysége azonban nem változott érdemben, mivel a támogatásokat zömében nem technológiai fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították.

A távirati iroda tudósítása szerint a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági gépek, a felhasznált műtrágya, vegyszerek jelentős része külföldi, ahogy a terményt felvásárló cégek és a kiskereskedelmi hálózatok sem hazai tulajdonúak. Lázár János szerint ezért újra kell szabályozni a területet, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedelem erősödjön.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: a vidékfejlesztési program 1300 milliárd forintos keretének jelentős részére már pályázhatnak a gazdák, 450 milliárd forint esetében pedig már a támogatói döntések is megszülettek. A felhívások népszerűségét jelzi, hogy több pályázat esetében többszörös volt a túljelentkezés. Ilyen volt például a tízezer lakosúnál kisebb önkormányzatoknak kiírt, a településképet meghatározó fejlesztéseket célzó program, amelyre egy hónap alatt a 27 milliárd forintos keret háromszorosára nyújtottak be pályázatot.

Az államtitkár szerint a napokban megkezdődik az élelmiszeripari, az önkormányzati, a kertészeti, valamint az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló pályázatok tartalmi értékelése is.

Eredményhirdetés tavasszal, legkésőbb nyár elején lehet. A következő hetekben több mint 84 mil­liárd forintról szóló felhívás jelenik meg.

Kiemelt

Egy ismeretlen portréja

A film úgy szól Antall Józsefről, hogy közben minket, nézőket sem felejt el: ugyanannyira szól róla, mint amennyire nekünk.

Poszt-trauma

Füttyös történész esete a sánta kutyával

Várjuk az RTL Klub és az Index tiltakozását.

Az Index nagy vágya

Reménykedni lehet.

Nagy Imre meggyalázóit védi az MSZP

Festékdobálók mellett.

Ismerős arc lépett ismét akcióba

Találós kérdés: ki ő?

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!