Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza köztehercsökkentés formájában a munkaadóknak – derül ki a Magyar Idők birtokába került kormányzati kimutatásból. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint azzal, hogy a következő két évben a jelenlegi 27-ről 21 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adókulcs (szocho), az önmagában jövőre 330 milliárd, 2018-ban pedig 500 milliárd forintos kiesést okozna. Azonban a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd forintos többlet némiképp kompenzálja a bevételkiesést, tehát a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés.
A közszférában a béremelésekre 50, majd 70 milliárd forintot kell fordítania a kormánynak, a gyed- és táppénzkiadások pedig 40, illetve 50 milliárd forint kiesést okozhatnak. A kormányzati anyag a várható fogyasztási és áfabevételekkel is számol: 50 és 70 milliárd forinttal. A közfoglalkoztatottakon az elkövetkező két évben további 55-55 milliárdos megtakarítás várható a munkaerő-kereslet élénkülés miatt az elsődleges munkaerőpiacon. Így a jövő évi költségvetésnek a béremelési és járulékcsökkentési program 15 milliárdos mínuszt jelentene, 2018-ban viszont már nem számol az állam veszteséggel. Ezt követően a 2018-as gazdasági mutatókat figyelembe véve folytatódna a járulékcsökkentés, évi 2-2 százalékponttal.
Amennyiben megvalósul a kormányzati járulékcsökkentési program, úgy a jelenlegi adóék, vagyis az adóteher bérköltségen belüli aránya 48,2 százalékról 41,9 százalékra csökkenne, amely az OECD-országok közül a jelenlegi 6. helyett még mindig a 12. legmagasabb lenne, viszont a visegrádi országokkal nagyjából azonos szintre kerülnénk.
– A minimálbér 2017-es, 15 százalékos emelésével kapcsolatban közelebb állunk az egyetértéshez, azonban a garantált bérminimum 25 százalékos felzárkóztatása helyett csak 20 százalékos emelést adna a munkaadói oldal – mondta a Magyar Időknek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke. Emellett a vállalati érdekképviseletek a jövőre esedékes 4 százalékpontos járulékcsökkentés helyett legalább 5 százalékpontot tartanának szükségesnek 2017-től. A minimálbérrel kapcsolatban az elnök szerint azért alakulhat ki konszenzus, mert a legalacsonyabb bérkategóriában már viszonylag keveseket foglalkoztatnak, így nem jelentene akkora terhet, mint a garantált bérminimum 25 százalékos emelése. A vállalati szféra képviselői szerint többek közt a kiskereskedelemben és a feldolgozóiparban róna terhet a foglalkoztatókra a magasabb bérköltség.
– Mind a kereskedelemben, mind a feldolgozóiparban jóval nagyobb profitra tettek szert a cégek az elmúlt években, mint amennyivel több pénzt adtak volna a dolgozóknak, ezért a szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 25 százalékos szakmunkásbér-emeléshez – fogalmazott lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Kiemelte: a szakszervezetek elfogadják a kormány ajánlását, ráadásul a nagy arányú emeléssel többen hagynának fel a fekete- vagy szürkefoglalkoztatással.