Az agrárberuházásokat célzó pályázatok mellett egyre nagyobb az igény a feldolgozás fejlesztését, illetve a különböző értékesítési lehetőségek kihasználását könnyítő vidékfejlesztési források iránt – jelentette ki a Magyar Időknek Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke. Szerinte mindez annak köszönhető, hogy egyre többen ismerik fel, milyen előnyökkel jár, ha a termékpályát lerövidítve, közvetlenül a fogyasztóknak adhatják el portékájukat a termelők. Mint mondta, erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak a különböző helyi vagy térségi piacok.
Ugyanakkor a turisztikai fejlesztések segítségével is növelni lehet a termékek helyi értékesítését. – Az agrártámogatások mellett rendkívüli érdeklődés tapasztalható a turisztikai pályázatok iránt. Felfelé ívelő pályán van a falusi turizmus, amit egyre több vállalkozás, illetve gazdálkodó szeretne „meglovagolni”. Nemcsak a nyári időszakban, hanem az év minden hónapjában ki lehet használni ezt a lehetőséget a belföldi kikapcsolódásra – emelte ki. A vállalkozások mellett egyre több gazdálkodó amiatt is lát jó lehetőséget a turizmusban, mert az állattartás bekapcsolása mellett így a megtermelt élelmiszereknek is piacot találhatnak.
A szervezet elnöke szólt arról, hogy a gazdák és a vidéki emberek részéről rengeteg visszajelzés érkezik a pályázatokkal kapcsolatban, minden piaci szereplő szeretne hozzájutni az uniós forrásokhoz. A tapasztaltabbak rendszeresen és folyamatosan pályáznak, szinte ontják a támogatási kérelmeket: megnézik, hogy milyen felhívás áll rendelkezésre, és gond nélkül kitöltik a dokumentumokat. A kisebbek azonban nehezebb helyzetben vannak, tudnak ugyan a forrásokról, de nem tudják, hogy mi az, amire érdemes és lehetőségük is van támogatást kérni. Ebben próbál segítséget nyújtani nekik az MNVH. – A cél, hogy akár egy kezdő vállalkozó esetében, vagy egy már meglévő tevékenység fejlesztésekor úgy tudjuk bekapcsolni a gazdákat a pályázati rendszerbe, hogy sikeresen fel tudják használni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Az úgynevezett jó gyakorlatokat pedig, amelyek már sikeresen működnek, meg kell mutatni a vállalkozóknak, hogy lássák, hogyan lehetnek sikeresek – hívta fel a figyelmet.
Sáringer-Kenyeres Tamás emlékeztetett arra, hogy a tagállamok nemzeti vidéki hálózatait az európai uniós programok népszerűsítésére hozták létre. – Nem magyar sajátosság, hogy a vidék elnéptelenedik, ugyanakkor minden tagállamnak az egyedi szempontok szerint kell megtalálnia a lehetőséget a folyamat megfordítására – mutatott rá. Az információáramlást működtető hálózatban egy-egy megyét képviselve 19 területi felelős dolgozik. Az MNVH elnöke szerint a vidékfejlesztés területén hazánkban az elmúlt években számos előrelépés történt. – A vidék legmeghatározóbb ágazata hazánkban a mezőgazdaság, amely részben az európai uniós támogatásoknak, részben a kormány birtokpolitikájának köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül. A számok azt mutatják, hogy egyre több családi gazdaság működik az országban, amelyek egyre több vidéki embernek adnak munkát. A biztos megélhetés pedig növeli a vidék el- és megtartóképességét, illetve csökkenti az elvándorlás mértékét – hangsúlyozta.
Agrárban erősít az MKB
Az év végén a magyar mezőgazdaság hitelállománya mintegy 560 milliárd forint volt az agrártárca adatgyűjtése alapján, ideértve az egyéni és társas vállalkozásokat is. A hitelállományból az MKB Bank 8-10 százalék közötti piacrésszel bír – közölte a bank az MTI-vel. Hozzátették, tekintettel az agrárágazat várható finanszírozási igényének növekedésére, fejlesztésekre van szükség. A bank erre az egyszerűbb, az ügyfelek likviditási helyzetét támogató konstrukciók esetén az agrár Széchenyi-kártya, a faktoring és a támogatás-előfinanszírozás területén lát lehetőséget. A pénzintézetnél a szektor finanszírozásában fontos szerepet szánnak az MKB Euroleasingnek is, a tapasztalatok szerint átlagosan a finanszírozás 20 százalékát egészítik ki lízingkonstrukciókkal.