Bőven adnak tennivalót az alapvető jogok biztosának a közérdek védelmében megszövegezett állampolgári beadványok. Székely Lászlónál 2014 óta tehetik meg észrevételeiket azok, akik valami olyasmit tapasztalnak, ami – megítélésük szerint – kisebb közösségük vagy éppen az egész társadalom érdekét sérti. A Magyar Idők megtudta: az első esztendőben több mint háromszáz ilyen beadvány futott be az ombudsmanhoz, tavaly 360 jelzést iktattak a biztos hivatalában, idén csak az első fél évben pedig már majdnem kétszázat.
A közérdekű bejelentések rendszerének lényege, hogy a korrupciót vagy más lényeges visszásságot észlelő polgár – akár anonim módon is – az ombudsmani hivatal védett elektronikus rendszerének segítségével leírhatja a sérelmét. A beadványt az alapjogok biztosa továbbítja az érintett állami szervezetnek, amely köteles a bejelentésben foglaltakat záros határidőn belül kivizsgálni és tájékoztatást adni intézkedéseiről. Az ügy legfontosabb részletei – a bejelentő anonimitásának tiszteletben tartásával – utóbb megjelennek az ombudsman honlapján, vagyis a közérdekű közlés nyilvánosságot kap, s az is, miként reagált rá az államigazgatás. Amennyiben pedig nem történik meg az eset megfelelő kivizsgálása, a biztos a bejelentő kezdeményezésére vagy önszántából is felléphet az eset körülményeinek alapos tisztázása érdekében.
Mint megtudtuk, az utóbbi idők beadványai közül jó pár nem felelt meg a jogszabályban támasztott feltételeknek. Öt jelzésből átlagosan kettőnél akadtak gondok – a hibás, hiányos vagy más ok miatt nem megfelelő dokumentumokat nem is továbbította az ombudsman az államigazgatásnak. Előfordult emellett az is, hogy bár a biztos elküldte az állampolgári panaszt az illetékes közszervezetnek, utóbb mégis kiderült: a bejelentésnek nem volt alapja. Sokszor viszont intézkedniük kellett az állami intézményeknek, erre idén, fél év alatt nagyjából nyolcvan alkalommal került sor.
A közérdek védelmében beadott bejelentések a legkülönfélébb témaköröket érintették. Székely László hivatalának közlése szerint többen egyes közbeszerzési eljárásokat kifogásoltak vagy korrupciót gyanítottak bizonyos pályázatok körül. Mások az adócsalás visszaszorítását szerették volna kérelmükkel elérni, megint mások a tömegközlekedés, a közutak állapota vagy a parkolási rend kapcsán emeltek szót a biztosnál. Ezek mellett rendszeresen előkerültek környezetvédelmi témák is, ilyen volt például a parlagfűirtás kérdésköre.
Az ombudsman hivatalánál úgy vélik: a két és fél éve élő hazai közérdekvédelmi rendszer jól működik, amit alátámaszt, hogy folyamatosan növekszik az ügyek száma. – Másfelől – fűzték hozzá –, idén a bejelentők nyolcvan százaléka kérte személyes adatai-nak zártan kezelését. Ez azért lényeges, mert ha valaki az alapjogi biztoshoz juttatja el beadványát, az államigazgatás akkor is köteles vizsgálódni, ha a magánszemély anonim jelzést tett. Más a helyzet akkor, ha a bejelentők közvetlenül a közszervezetet keresik meg nevük eltitkolásával: akkor az adott hivatal minden további nélkül mellőzheti a bejelentés áttekintését. Az ombudsmani rendszer – ezek szerint – jóval több kétes történés kivizsgálását segítheti.