Kismértékben csökkent 2014-ről 2015-re a hazai villamosenergia-felhasználásban az importált áram aránya – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító adataiból. Növekedett a hazai igény, amellyel a belföldi termelés csaknem lépést tartott, de emelkedett az import mennyisége is. Mindezen folyamatok eredményeként a külföldről beszerzett áram aránya az összes felhasználáson belül 31,28 százalék volt, ami 0,16 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 42,58 ezer gigawattóráról 43,74-re növekedett. Bár a belföldi áramtermelésről egyelőre nem állnak rendelkezésre végleges adatok 2015-re vonatkozóan, azt már látni a novemberig összesített számokból, hogy az előző év azonos időszakához képest 0,8 gigawattórával többet termeltek a hazai létesítmények.
A 2014-es év első 11 hónapjához képest tavaly négymillió gigajoule-lal több energiát termelt a paksi atomerőmű négy blokkja. A létesítmény a hazai termelés mintegy negyven százalékát adja. Több mint ötmillió gigajoule-lal nőtt a földgázüzemű erőművek termelése, de csökkent a szénféléket és a kőolajszármazékokat tüzelő létesítmények fogyasztása. Jelentősen, közel egymillió gigajoule-lal több energiát termeltek a megújulókat hasznosító, 50 megawatt kapacitásnál nagyobb erőművek.
Ezen a télen már nem valószínű, hogy rekordot dönt a hazai villamosenergia-fogyasztás, s miután beléptünk a februárba, erre egyre kisebb az esély. Az elmúlt 15 év rendszerterhelési csúcsait szemléltető statisztika alapján kilenc alkalommal decemberben, három évben novemberben és két évben januárban volt a legmagasabb a téli áramfogyasztás.
Importra leginkább áprilistól júliusig volt szükség, ekkor akár a 41 százalékot is elérte a hazai felhasználás importrészaránya mindkét évben. Szlovákia, Ausztria és Ukrajna felől érkezett a legtöbb áram, de míg az előbbi két országból behozott villamos energia mennyisége valamelyest növekedett (9,35 és 2,5 millió megawattóra körül), addig Ukrajnából 5,61-ről 5,04 gigawattórára esett a behozatal. Az import jelentősen, harmadával nőtt Horvátország felől (46,4 megawattórára) és 2014-hez képest megduplázódott a Szerbia felől érkező villamos energia mennyisége 2015 november végéig, félmillió gigawattórára.
Arra, hogy Szlovéniával is létre jöhessen a közvetlen villamosenergia-kereskedelmi lehetőség, még mintegy három évet kell várni. A magyar és a szlovén rendszerirányító társaságok 2015 novemberében határoztak arról, hogy Hévíz és Cirkovce között megépítik a 400 kilovoltos távvezetéket, amelyet legkésőbb 2018. december 31-ig helyeznének üzembe.