Egymásnak némiképp ellentmondó folyamatok uralják a hazai személyi jövedelemadó-rendszer utóbbi néhány évét: a közkasszába érkező összeg annak ellenére növekszik, hogy az állam egyre többet hagy kedvezményként az adófizetőknél. Ennek kapcsán elsőként a bevételi számsorokat érdemes áttekinteni. Ezek alapján megállapítható, hogy a válság kirobbanásának évében, 2008-ban még nagyjából kétezer milliárd forint adó érkezett a kincstárhoz a legálisan tevékenykedő magánszemélyek jövedelme, keresete után. Hozzátehető persze: hét évvel ezelőtt még 36 százalék adót kellett fizetni már a 141 ezer forint bruttó bér után is. Később, a krízis miatt ezzel együtt is látványosan visszaesett a befutó összeg: a kormányváltáskor, 2010-ben a személyi jövedelemadó (szja) címén érkező pénz nem érte el az 1800 milliárd forintot. A következő esztendőben részben már éltek az egykulcsos, családokat támogató szisztéma szabályai, a számottevő adócsökkentés miatt pedig 1400 milliárd alá csúszott az éves tétel. Azóta viszont minden évben emelkedett az államkincstárnál landoló summa, a jövő évre pedig csaknem 1660 milliárdnyi szja-bevétellel számoltak a döntéshozók.
Mindeközben folyamatos emelkedést mutat a kedvezmények révén a lakosságnál maradó pénz nagysága. Az egykulcsos személyi jövedelemadó és a gyermekkedvezmények 2011-es bevezetése akkor négyszázmilliárdos enyhítést hozott. Tavaly – a 2010-es állapothoz viszonyítva és a járulékkedvezményeket is ideszámítva – nagyjából hatszázmilliárdot hagyott az állam a lakosságnál, 2016-ban pedig 850 milliárd forintra szökhet ez az összeg.
– A számsorok között csak látszólag feszül ellentmondás – mondta kérdésünkre a szaktárca miniszterhelyettese, szerinte az adatok inkább azt mutatják, hogy az egykulcsos adórendszer megfelelően működik. Tállai András elsőként arra mutatott rá: a 2010 után kialakított új szabályokkal azt szerették volna elérni, hogy minél többen dolgozzanak legális keretek között, s aki szeretne, azonos adóterhek mellett vállalhasson másodállást, többletmunkát.
– A feketegazdaság visszaszorítását szolgáló módszerek, például az online pénztárgépek bevezetésének sikere az adóbevételek alakulásában is tetten érhető – jegyezte meg a miniszterhelyettes, a közterhek címén érkező pénzek ugyanis biztosan növekszenek, ha a szabályok alól egyre kevesebben tudják kihúzni magukat.
A folyamatban emellett a gazdasági növekedés is számottevő szerepet játszik: minél több embernek van munkája, a jövedelmek után annál nagyobb adóra számíthat a közkassza. – A munkavállalók bővülő tábora és az emelkedő fizetések ugyanakkor szükségszerűen növelik az adócsökkentés, a kedvezmények pénzügyi hatását is – mondta a politikus, majd hozzáfűzte: jövőre az szja kulcsának egyszázalékos mérséklése tovább növeli majd a lakosságnál maradó jövedelmet.