Várhatóan tovább fog nőni a kihasználatlan lakóingatlanok száma a közeljövőben, többek között az új lakásoknak is tulajdoníthatóan – írta elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Az okok sokrétűek: míg Budapesten sok a külföldiek által tulajdonolt, befektetésnek vett, esetleg közösségi lakáskiadásra tartott lakás, addig vidéken inkább jellemző az elhagyott, öröklésből maradt, rossz állapotú, a belső elvándorlás miatt magára hagyott ingatlan. A nem lakott ingatlanok egy része iroda, raktár vagy éppen ritkán használt nyaraló. – Sok olyan ingatlan is van, amelyek statisztikailag ugyan üresen állóként vannak feltüntetve, de a valóságban folyamatosan lakottak.
Az alacsonyabb lakottsági szint részben a természetes forgásból is adódik, az ingatlanállomány ugyanis ha lassan is, de lecserélődik, és a népességfogyás, valamint az új építések miatt alapesetben több a lakhely, mint a lakó – fejtette ki Valkó Dávid vezető elemző.
Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az üres lakások jelentős aránya arra utal, hogy a meglévő lakások egy része nem felel meg az igényeknek, mert rossz állapotúak, valamint nem azokon a településeken, városokban vannak, ahol lenne rájuk kereslet. Balogh László felidézte, az üres lakások aránya a nyolcvanas évekig 5 százalék alatt volt, majd a rendszerváltozás után kezdett emelkedni.
Ebben szerepet játszik többek között az, hogy a legkisebb településekről sokan a városokba költöznek, az ottani lakásokra pedig nincs, vagy legalábbis nagyon visszafogott az igény. Kihasználatlan lakóingatlanok azonban olyan városokban is vannak, ahol lenne is rájuk kereslet, például a fővárosban vagy a vidéki egyetemvárosokban. Ezek kínálatával Balogh László szerint kiegyensúlyozottabb lehetne a piac. Budapesten például csökkent az arányuk, ami összhangban van a lakáspiaci élénküléssel.
A nemrég ismertetett Mikrocenzus adatai szerint a teljes magyarországi lakásállomány több mint 12 százaléka, mintegy 550 ezer lakóingatlanban nem laknak jelenleg.