A hungarikumként is ismert növény termesztésével összesen 515 gazdálkodó foglalkozott ebben az évben. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, a szaktárca eddig is kiemelt célként kezelte a zöldségágazat támogatását, a termelők helyzetének erősítését. Mi sem példázza ezt jobban annál, hogy a zöldítés és az alaptámogatás hektáronkénti összesen közel 70 ezer forintos támogatása mellett valamennyi zöldségnövény-termesztő esetében lehetőség nyílt termeléshez kötött támogatást is igényelni. Ezzel a tormatermeléssel foglalkozó gazdák csaknem 90 százaléka élt is. Ráadásul esetükben a feltételek is kedvezőbbek voltak, hiszen nem kellett igazolniuk a minősített szaporítóanyag használatát.
A hajdúsági torma egyébként amellett, hogy hungarikum, európai uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel is rendelkezik. Magyarországon jelenleg két kiemelkedő termelői szervezet foglalkozik a tormát termelő tagjai árujának piacra juttatásával. Az Észak-alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet mintegy 1224 tonna tonnát, a Haláp-Zöldség Szövetkezet pedig 350 tonna tonnát értékesített 2016-ban. A miniszter szerint a tormatermelés helyzetének stabilitásához nagyban hozzájárulhat, ha a gazdálkodók jelenlegi alacsony szintű szervezettsége nő. Ezzel kiküszöbölhető lenne a felvásárlókkal és a nagykereskedőkkel szembeni hátrányuk, így az átvételi árak is emelkedhetnek.
A belföldi felhasználás ösztönzésére egyébként jövőre a Vidékfejlesztési program keretében várható egy marketingpályázat megjelenése, amit a torma mellett más hazai zöldségek népszerűsítésére is fel lehet majd használni. Emellett a tárcavezető szerint a közétkeztetésben is minél nagyobb teret kellene adni a magyar termékeknek, amivel nemcsak a zöldség-gyümölcs termelők, hanem a fogyasztók is jól járnának. – Ez egy olyan közvetett marketingeszköz, amely sokat segít a fogyasztói szemléletváltásban – emelte ki.