A magyar élelmiszeripar is ott van az ipar húzóágazatai között – fogalmazott tegnap Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára, miután átadták a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. kapacitásbővítő beruházását.
Az államtitkár szerint a fűszerpaprika termeltetésben, feldolgozásban és értékesítésben piacvezető kalocsai cég 267 millió forint összértékű beruházását az NGM a nagyvállalati beruházási támogatási programon keresztül több mint 133 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti. A távirati iroda tudósítása szerint a mostani beruházással a szántóföldtől a becsomagolt készáruig magas műszaki színvonalon, gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül lehet a mai kor követelményeinek megfelelő alapanyagokat előállítani.
A fűszerpaprika piaca ma jelentősen koncentrálódott, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. piacvezető az országban, a társaság a hazai forgalomból mintegy negyven százalékkal veszi ki részét. A termelés ugyanakkor országos szinten folyamatosan csökken.
A fűszerpaprika terméktanács adatai szerint a hazai termőterület nagysága ma alig haladja meg a kétezer hektárt, míg a kétezres évek elején még hatezer hektáron folyt a munka. A betakarított termés mennyisége is elég hektikusan változott az elmúlt években. A mélypontot 2013-ban érte el az ágazat, akkor alig több mint tízezer tonna került le a földekről. Ágazati szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy a magyar paprika termesztése költséges, míg a külföldről tömegével érkező áru a hazai ár töredékéért kerülhet a piacokra. A szeptemberben rendezett paprikanapon elhangzott, hogy egy kilogramm magyar fűszerpaprika-őrlemény előállítása 900-1100 forintba kerül.
Ezzel szemben az import ára szállítási költséggel együtt 500-700 forintra tehető. Ezt a különbséget a vásárlók csupán kis része hajlandó megfizetni, ráadásul csak a legmagasabb minőségi kategóriáért adnak ki több pénzt a háztartások.
A jelentős eltérés főként a klimatikus viszonyoknak tudható be, míg a déli országokban a nap szárítja a paprikát, itthon jelentős ráfordítás mellett géppel kell elvégezniük a munkát a feldolgozóknak. Emellett a munkaerőhiány is rányomja a bélyegét az ágazat eredményességére. A fűszerpaprika hagyományosan kézimunka-igényes növény, a munkaerőhiány és a növekvő bérek pedig egyre több termelőnek jelentenek kigazdálkodhatatlan nehézséget.
A szakemberek szerint a jövőben az eredetvédelemmel rendelkező szegedi és a kalocsai fűszerpaprikára kell támaszkodni, ez lendítheti fel az ágazatot, hiszen a mai napig a legmagasabb minőséget képviselik a világpiacon. Az elmúlt évben jelentősen átalakultak a fűszerpaprikára vonatkozó minőségi előírások. A korábban ismert édesnemes és csemege megnevezés helyett másod-, illetve harmadosztályú őrleményként vihetik piacra termékeiket a feldolgozók.
A különleges kategória ugyanakkor megmaradt, így a legjobb minőségű őrlemény továbbra is ezzel a jelzővel kerülhet a boltokba. A származásra vonatkozó követelmények is módosultak. Ha több termőhelyről származik a fűszerpaprika, akkor a jelölésénél százalékra lebontva kell feltüntetni a származási helyet.
Fontos a belföldi kereslet
Egyre fontosabb szerep jut a belföldi piacnak a magyar élelmiszeripar fejlődésében – mutatott rá tegnap Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén. A szakember a jövő legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni. A vállalkozások beruházásait immár háromszázmilliárd forintnyi európai uniós támogatás is segíti. A kisvállalkozások a vidékfejlesztési programból kétszázmilliárd forintot kaphatnak fejlesztési céljaik megvalósítására, míg a közepes cégek a gazdaságfejlesztési program keretéből nyerhetnek el százmilliárd forintot.