A ma élő emberek előreláthatóan jóval hosszabb ideig fognak élni szüleik generációinál. A közelmúltban a The Economist című brit hetilap a nemzetközi színtérről vett példákon keresztül szemléltette, milyen új lehetőségek is állnak e megnövekedett életévek tartalmas eltöltésére az élemedett korúak előtt. A magazin arról tudósít, hogy számos országban felismerték: a korábban diákmunkaként számontartott foglalatosságok kielégítőek lehetnek azok számára is, akik túl vannak már életük zenitjén, és nem vágynak már szakmai előmenetelre, nem fontos nekik a karrier, valamint keresni sem feltétlenül akarnak annyit, mint életük delén.
A dél-koreai csomagküldő szolgálatoknál gyakran a hetedik ikszet taposó embereket alkalmaznak, jellemzően részmunkaidőben. Arra is rámutattak, hogy bár az idősek lassabban dolgoznak, ritkábban hibáznak, mint a fiatalok, ráadásul a szolgáltatást igénybe vevőknek is tetszik, hogy az életük alkonyán járó futárok nyugalmat sugároznak, beszédesebbek, személyesebb kapcsolat alakítható ki velük, mint a munkát hagyományosan végző tizen- és huszonévesekkel. A The Economist a tengerentúl egyre megszokottabb jelenségeként említi azt az amerikai Uber-sofőrt is, aki korábban negyven ember felettese is volt, ám nem szegi kedvét jelenlegi munkája sem, amelyben olykor tinédzserek adnak neki utasításokat.
Magyarországon valamivel kétmillió felett van a nyugdíjasok száma. Közülük a fiatal, tehát 65–74 éves korosztály létszáma megközelíti a hatszázezret. Potenciálisan ők azok, akik képesek és alkalmasak még az aktív(abb) életre. Arról azonban nincsenek adatok, hogy közülük mennyien dolgoznak vagy vállalnának ismét munkát, de egyes munkáltatói felmérések szerint az idősek egyharmada szívesen visszatérne valamilyen formában a munkaerőpiacra. Ezt a potenciált kiaknázandó, no meg az egyre komolyabb munkaerőhiány miatt döntött a közelmúltban a parlament arról, hogy zöld utat ad a diákszövetkezetek mintájára létrejövő nyugdíjas-szövetkezeteknek. Egyesek szerint főként a vendéglátásban és kereskedelemben kaphatnak majd munkát a nyugdíjaskorúak, elsősorban azokon a kistelepüléseken, ahol akár a helyi bolt megmaradása is függhet attól, hogy visszatérnek-e a kasszákba, a pultok mögé a korábban nyugdíjba vonult alkalmazottak.
Az idősek nem fizetségért végzett munkájára is nagy szükség van ugyanakkor, és ez is kifejezhető pénzben, akár önkéntesként dolgoznak, akár a saját családjukban, például az unokáik gondozásában segítenek – mutat rá a már idézett The Economist-cikk.
A hetilap beszámolója arra is kitér: ahogyan az egészségben leélt évek száma gyarapszik, az idősekre fogyasztóként is fokozottan lehet majd számítani. A lapban közölt adatok szerint a fejlett világban a 65 év feletti korosztály körében egyre elterjedtebb lesz például a mobiltelefon és az internet használata. A világhálón szörfözésben hazánk egyébként megelőzi Olasz-, Spanyol- és Görögországot is e korcsoportot tekintve, a mobilhasználatban pedig fej fej mellett állnak a magyar idősek a mediterrán kortársaikkal.
Több a nagyon öreg beteg
A várható élettartam kitolódása az egészségügyi ellátásban is a megszokottól eltérő szemléletet igényel. A belgyógyászatra épülő geriátria kifejezetten a 65 évnél idősebbekre szakosodott gyógyászati ág, az egyszerre több krónikus betegségben is szenvedő páciensek kezelését igyekszik hatékonyabbá tenni – közölte a Magyar Időkkel Sáhy Árpád, a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház geriáter főorvosa. – Az idős pácienseknél fokozottan kell figyelni arra, hogy összetettségükben kezeljük a jellemzően több szervet is érintő krónikus betegségeiket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben növekvő számban kezdtek megjelenni az ellátórendszerben nagyon idős, 90 évhez közeli páciensek, akik eddig nem voltak az egészségügyi szakemberek látóterében. A jövőben várhatóan a geriátria is nagyobb hangsúlyt kap a hazai orvosláson belül.