– Milyen évet zár az ingatlanpiac?
– A legnagyobb ingatlanfejlesztők úgy látják, hogy Magyarországon végleg lezárult a válság hét szűk esztendeje, és számottevő bővülésnek indult az ágazat. A forgalmi adó csökkentésének és a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetően főként a lakáspiac kezdett ugrásszerű növekedésbe, ám az irodapiacon, az ipari-logisztikai ingatlanoknál és a kereskedelmi szegmensben is jelentős előrelépés tapasztalható.
– Folytatódik jövőre a fellendülés?
– Olyannyira, hogy az ingatlanfejlesztési ágazat még a válság előtti sikeres pályáját is túlszárnyalhatja. Az egyesület vállalatai egymillió négyzetméternyi ingatlan felépítésére és mindösszesen 1,75 milliárd eurós, azaz 560 milliárd forintot meghaladó beruházásra számítanak. A finanszírozók, a befektetők, valamint az ingatlant bérlő vagy vásárló gazdasági vállalkozások mellett a lakást venni szándékozó magánszemélyek is nagyon kedvezőnek ítélik a 2017-es évet. A jó makrogazdasági adatok bizakodásra adnak okot, és ha a világgazdaságban sem történik nagyobb hullámot kiváltó kedvezőtlen esemény, akkor nagyon jó éveknek nézünk elébe. A legnagyobb mértékű beruházások az irodapiacon várhatók. Ez a szegmens a korábbi legjobb éveiben sem produkált olyat, mint amit a közeljövőben fog.
– Miért az irodapiac emelhető ki? Hiszen a kormányzati intézkedések elsősorban a lakásépítéseket serkentik.
– A várható lakásfejlesztések mértéke természetesen meghaladja az irodaépítésekét, de tagjaink között felülreprezentáltak azok a vállalatok, amelyek elsősorban az irodapiacon érdekeltek. Ám ezt a tényezőt leszámítva egyébként is kiemelkedőnek számít az a csaknem ötszázezer négyzetméternyi irodaterület, amelynek fejlesztése már elkezdődött vagy kezdetét veszi a közeljövőben. Ez a mennyiség ugyanis a teljes modern spekulációs célú irodapiac ötödét jelenti.
– Mi mozgatja ennyire az irodapiacot?
– Ennek több egymásra is ható oka van. A kedvező kilátások, a magyar gazdaság bővülése egyre nagyobb igényt támaszt megfelelő minőségű és mennyiségű irodahelyiségekre. A fejlesztők előre gondolkodnak, hiszen egy irodaprojekt átfutása másfél-két évet vesz igénybe, azaz ha valaki most dönt a fejlesztés mellett, az adott irodába csak 2018 második felében költözhetnek be a cégek. Fontos szempont az is, hogy a magyarországi, illetve a budapesti irodapiac nem a legszínvonalasabb. A minőségi hátrányt minél előbb le kellene dolgozni, ez pedig leginkább új építésekkel megy. A körülmények most olyanok, hogy a befektetők is érdemesnek látják irodaházakba fektetni, hiszen a bérleti díj hosszú távon állandó, tervezhető, stabil bevételt jelent.
– Budapest-központú a magyarországi ingatlanszektor?
– A jelenlegi fejlesztések mintegy 80 százaléka a fővárosban vagy agglomerációjában zajlik. Ennek sajnos egyszerű a magyarázata: egy-egy nagyobb iparosodott várost – Győr, Debrecen, Miskolc, Kecskemét – leszámítva a magyar GDP döntő része Budapesten termelődik, a nagy ingatlanfejlesztők pedig ehhez igazodnak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a vidék egyes részei felzárkózóban vannak, különösen egy-egy gigaberuházás révén.
– Milyen szerepünk lehet a régióban ezekkel a nagy léptékű ingatlanfejlesztésekkel?
– A magyarországi államadósság felminősítésével elhárultak az akadályok az elől, hogy jelentős befektetések valósulhassanak meg hazánkban. Sőt az árazás is mellettünk szól, hiszen Magyarországon még mindig alacsonyabb áron lehet befektetni, mint Lengyelországban vagy éppen Csehországban. A nagyobb felértékelődési lehetőség pedig nagyobb profitlehetőséggel kecsegteti a nemzetközi ingatlanalapokat és nyugdíjalapokat. Mindezek révén ismét a befektetők célkeresztjébe került Magyarország. Ha az előnyeinkkel jól sáfárkodunk, akár az élre is törhetünk a közép-európai régióban.
– Egyre inkább számolni kell a munkaerőhiánnyal az építőiparban is.
– Kritikus a helyzet, mert az állami és önkormányzati beruházások felfutására is számítani lehet, emellett pedig a magánmegrendelők is újból nagy számban jelentek meg az ingatlanpiacon. A nagy ingatlanfejlesztők a konkrét munkaerőhiányt kevésbé érzékelik, inkább csak azzal szembesülnek, hogy míg korábban egy magánberuházó által meghirdetett tenderen öt-hat kivitelező vállalat indult, most inkább csak kettő-három. A határidők csúszása nem igazán jellemző, mindenesetre szeretnénk elébe menni a problémának.