2018. január 20., szombat, Fábián, Sebestyén napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/egyedulallo-muzeum-xx-szazad-technologiajarol-2432236/

Egyedülálló múzeum a XX. század technológiájáról

Ipartörténeti szempontból a XX. század Magyarországának egyik legnagyobb beruházása a Paksi Atomerőmű megépítése volt, amellyel egy új hazai iparág jött létre, nevezetesen a villamos energia előállítását szolgáló atomenergia-felhasználás. A mintegy tíz évig tartó előkészület és az építkezés után 1982 és 1987 között Pakson négy nyomottvizes reaktor kezdte meg működését. Az Atomenergetikai Múzeum szintén ipartörténeti kuriózum, hiszen a kiállítással egyrészt az atomenergia magyarországi, békés célú felhasználásának kíván emléket állítani, másfelől a következő generációknak is bemutatja az atomerőmű jelenlegi működését, illetve a jövő villamosenergia-termelésében is betölteni kívánt meghatározó szerepét.

Külső és belső kiállítótérrel is várja a látogatókat a tudományos intézmény

Fotó: Paks.hu

Külső és belső kiállítótérrel is várja a látogatókat a tudományos intézmény

Impozáns méretek

Egyes kiállítási tárgyak a méretükből adódóan a külső kiállítótérben kaptak helyet. Ilyen például a négyszáz kilovoltos (kV) főtranszformátor. A különböző feszültségű hálózatokat transzformátorokkal kapcsolják össze. A Paksi Atomerőmű generátoraiban termelt 15,75 kilovoltos feszültségű áramot a főtranszformátorral négyszáz kilovoltosra alakítják át. A transzformáció célja a veszteségek csökkentése: az áram szállítása ugyanis melegedést, azaz energiaveszteséget vált ki a távvezetékekben, ami azonban a megemelt feszültséggel (amelyhez kisebb áramerősség tartozik) csökkenthető.

Szintén az épületen kívül kapott helyet a Faun vontató, az a jármű, amellyel a kikötőből a végleges helyükre szállították a reaktortartályokat és más nagyberendezéseket. A vontató német és amerikai kooperációban készült Detroitban, 1976-ban. A Paksi Atomerőmű 1977-ben vásárolta meg a soros, hathengeres, tizenkilencezer köbcentis, 485 lóerős dízelmotoros erőgépet, amelynek száz tonna teherbírású csörlője van.

Hatalmas, de a belső kiállítási térben tekinthető meg a reaktorperem-tömörítő gép, amelynek különleges feladata van. A Paksi Atomerőmű legfontosabb nukleáris egysége a reaktorberendezés. Ebben a zárt egységben történik az elsődleges hő­termelés, a láncreakció folyamata. A reaktor 123 bar nyomáson és 300 Celsius-fok hőmérsékleten üzemel, és egy perem mentén kettébontható. A két fél fődarabot (a reaktortartályt és a felső blokkot) 60 darab, M140 menetű tőcsavarral és anyával fogatják össze. Ezek a csavarok a hétköznapi méretűeknél jóval nagyobbak (180 kilogrammosak), ezért kellett a tömörítő berendezést létrehozni a reaktorperem csavarjainak meghúzására és lazítására.

Sugárkapu, dózismérő

A kiállítás több tematikus részből áll, amelyek mindegyike az atomerőmű építkezési munkálatainak és üzemeltetésének történetét és tárgyi emlékeit örökíti meg az 1960-as évektől napjainkig.

A blokkszimulátor-teremben az az 1990-es években üzemelt szimulációs számítógép látható, amelyet a blokkügyeletesek és operátorok, valamint a blokkokat üzemeltető személyzet képzésére használtak. A teljes léptékű szimulátor finn–magyar együttműködéssel készült. Létesítése 1984-ben kezdődött és 1988 végén fejeződött be, majd 1989 elején indult meg rajta a rendszeres képzés.

Az eredeti kiépítéshez, amely mérete miatt egy egész termet elfoglalt, mindössze egy közös elérésű, két megabájt méretű memória, egy Kennedy gyártmányú mágnesszalagegység és egy 300 megabájt kapacitású merevlemezegység tartozott.

Magyar mérnökök fejlesztették ki a Pille dózismérőt az 1970-es években, amelyet kiváló műszaki tulajdonságai miatt a Paksi Atomerőműben is alkalmaztak. A készülék modernizált változata ma is regisztrálja a sugárzási viszonyokat a környezeti mérőállomásokon. Mérete és speciális kialakítása alkalmassá teszi arra, hogy egy űrhajó fedélzetén is rögzítse az űrhajósokat ért radioaktív sugárzás nagyságát. A Pillét a világűrben Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós használta 1980-ban, legújabb változatát pedig – az első magyar fejlesztésű műszerként – a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) használják.

Az egységnyi felületre jutó aktivitás mérésére szolgáló műszer a felületi szennyezettségmérő. A kézen, ruházaton, laboratóriumi berendezéseken lévő béta- és/vagy gammaszennyezés felderítésére szolgál. Az aktivitás a radioaktív anyag mennyiségét jellemző adat: az adott anyagmennyiségben másodpercenként végbemenő bomlások számát mutatja.

A nukleáris analizátort pedig különböző mérőfejek alkalmazásával elsősorban a környezeti ellenőrzés területén használták a sugárzási tér szintjének, kicsiny változásának mérésére.

Ezek mellett megtekinthető a kiállítótérben az a digitális dózismérő, amelyet az atomerőműben dolgozó személyzet használt személyi sugárdózismérésre. Kipróbálható az izgalmas nevű sugárkapu, amelynek feladata a radioaktív szennyeződések felderítése a vizsgált személyek kezén, lábán és ruházatán. A szerkezet határérték-túllépés esetén nem engedélyezi a továbbhaladást: riasztásként fény- és hangjelzést ad ki.

Fotó: Paks.hu

Présgép és neutrongenerátor

A szekunder köri nagyberendezések között olyan tárgyak láthatók, amelyek segítségével a hőenergiát alakítják át villamos energiává: csővezetéki armatúrák, tolózárak, biztonsági szelepek, szivattyúk. A szekunder körben található gőzturbinák egyik fontos alkotórésze a turbinalapát. A működése során számolni kell azzal, hogy a nedves gőz eróziós hatást gyakorol a turbinalapátra, ami leginkább a telített gőzös, atomerőművi gőzturbinákban jellemző. A kopást a nagy sebességgel (100 m/s) áramló gőzben levő vízcseppek okozzák, amelyek a fémfelületnek ütődve idővel kis krátereket vájnak a turbinalapáton. Ennek következtében csökken a turbinák hatásfoka, így karbantartáskor a lapátok anyagvizsgálaton esnek át, és ha szükséges, cserélik őket.

A présgépet a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok térfogatának csökkentésére használták. Az üzemi területen található radioaktív hulladékokat tároló zsákok sugárdózisát a helyszínen megmérik, majd a zsákokat lezárják. Ezt követi a préselés; a tömörítést egy hidraulikus egység végzi. A radioaktív hulladékot egy ablakkal ellátott tömörítőtérbe helyezik, majd fémhordóba préselik.

A kiállítótér galériájában a múzeum gyűjtőköri bővítését támogató hat intézmény mutatkozik be: a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézete, a Gamma Műszaki Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia-kutató Intézete és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
Itt látható a TMC Activatron 150 Neutrongenerátor is, amely folyamatos üzemmódban másodpercenként mintegy 1010 darab szabad neutront állított elő. Leginkább a neutronokkal létrehozott atommag-reakciók vizsgálata és a neutronok lassulási, illetve diffúziós folyamatainak kísérleti tanulmányozása során használták.

Kiemelt

Egyhavi keresettel több maradt az embereknél

A további emelkedéshez jó alapot teremt a minimálbér nyolcszázalékos és a garantált bérminimum további 12 százalékos emelése – mondta Varga Mihály.

Poszt-trauma

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!