Míg az előző év a vidékfejlesztési pályázatok eredményhirdetéseiről szólt, az idén minden bizonnyal az európai uniós támogatásból finanszírozott beruházások megvalósítása körül forog majd minden. A Miniszterelnökség heti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a Vidékfejlesztési program irányító hatóságaként működő tárcához tucatjával érkeznek be a gazdálkodóktól a beruházási pályázati anyagok módosítására vonatkozó kérelmek. A jelenlegi szabályozás ugyanis megengedi, hogy a tenderek tartalmát időközben megváltoztathassák, pontosíthassák az érintettek.
A szaktárca szerint a legtöbb esetben a nyertesek élethelyzetében, illetve a piaci helyzetben bekövetkezett változások, az árak emelkedése indokolja a módosítást. Mindez érthető, hiszen egy 2016 nyarán benyújtott gépbeszerzési vagy építési beruházást az idén nagy valószínűséggel drágábban lehet megvalósítani.
– Most mindenki az üzleti tervek tisztázásával, a pályázatok módosításával van elfoglalva, illetve a legtöbb nyertes gazdálkodó most készíti elő és hirdeti meg a nagyobb értékű beruházásokhoz szükséges közbeszerzéseket – emelte ki Kis Miklós Zsolt.
A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a legfontosabb az, hogy a 40 millió forintot meghaladó támogatási összeg esetén a nyertesek jól előkészített közbeszerzési eljárást folytassanak le. A cél ugyanis az, hogy a későbbi ellenőrzések során minél kevesebb szabálytalanságra bukkanjanak a hatóság emberei. A szabálytalansági eljárás során feltárt hiányosságok ugyanis nem maradnak következmények nélkül, a súlyosabb mulasztások esetén a hatóság a teljes támogatási összeget is visszavonhatja.
Annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben megvalósulhassanak a közbeszerzéssel érintett beruházások az agráriumban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató kiadványt állított össze. Ebben is felhívják a figyelmet arra, hogy a hatályos szabályok szerint az őstermelők és az egyéni vállalkozók sem mentesülhetnek a közbeszerzés alól, ha nagyobb összegű támogatást kapnak beruházásaik megvalósításához.
Az ajánlatkérésnél kiemelt jelentőséggel bír, hogy mi lesz a közbeszerzés tárgya és mekkora becsült értéket határoznak meg az érintettek. Ezek a tényezők ugyanis alapvetően meghatározzák majd azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak az eljárásra.
A kamarai tájékoztató ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy tilos a beruházást részegységekre bontani csak azért, hogy a pályázat mentesüljön a közbeszerzési kötelezettség alól. Az árumozgató eszközök értékét például nem lehet egymástól elválasztani, ahogyan az azonos, vagy hasonló termék előállításában részt vevő gyártósor egyes elemei sem különíthetők el.
Az árumozgató eszközöket azonban már külön kategóriaként kezelhetik a termelők a gyártáshoz szükséges eszközökhöz képest. Nem bonthatók részekre a beépítendő épületvillamossági, gépészeti és egyéb eszközök sem, mivel azok az építési beruházás szerves részeit képezik, így egy eljárás alá tartoznak. Ugyanakkor a gazdálkodók az eljáráson belül biztosíthatják a részekre bontott ajánlattételt, vagyis az építészeti és a technológiai részre is külön kérhetnek árajánlatot a kivitelezőktől, forgalmazóktól.
Növekedési pályán az agrárium
Európa élvonalában van a magyar agrárium, a hazai mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt nyolc évben a másfélszeresére emelkedett – hívta fel a figyelmet tegnap Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadvány bemutatóján. Az állattenyésztés 40 százalékkal, a növénytermesztés pedig 63 százalékkal bővült ebben az időszakban. A tárcavezető szerint 2010-ben a minisztérium legfontosabb feladata az volt, hogy a gazdákkal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével összefogva talpra állítsa a magyar vidéket, a mezőgazdaság növekedési pályára tudjon állni, és még több gazdának, családi gazdaságnak biztosítson jövedelemforrást. Az elmúlt nyolc év agrárpolitikájában elért eredményeket bemutató kiadványt a kormányzat agrárpolitikusai országjáráson mutatják be a gazdatársadalomnak.