E hét végén ér véget a nyári időszámítás: vasárnap éjjel 3 órakor 2-re kell visszatekerni az időmérőket, így visszatérünk az eredeti, téli időszámításhoz. A Magyarországon 1980-ban bevezetett óraállítgatásos rendszerrel az elmúlt több mint három és fél évtizedben eddig közel 4000 gigawattóra (GWh) energiát takarítottunk meg, ami az ország közel ötheti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait a magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító, a Mavir Zrt. rendszeresen méri és elemzi.
Az ország megtakarítása a tavaszi óraátállítás hatására mutatható ki, mértéke pedig az átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető: általában szeptember végéig, egyre csökkenő mértékben jelentkezik. Összességében naponta 1-2 százalék közé tehető a különbség, a Mavir becslései szerint a nyári időszámítás alatt összesen 4-5 milliárd forinttal kevesebbet fizetnek ki a fogyasztók, mint az átállás nélkül. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
A nyári időszámítás alkalmazását 1996 óta európai uniós irányelv írja elő, ettől eltérni nem lehet. Arról viszont szabadon dönthet minden tagállam, hogy melyik időzónába tartozzon, ezt szorgalmazza a Herman Gábor mérnök által létrehozott GMT+2 időzónát Magyarországnak nevű csoport. Szerintük az eggyel keletebbi időzónához tartozva – és megtartva a nyári időszámítás gyakorlatát – a jelenleginél jóval több napfényes órát nyerne a magyar lakosság a nyári estéken. Ezt a javaslatot értette félre a jobbikos Kepli Lajos: a parlamenti képviselő határozati javaslatot nyújtott be az óraátállítás eltörléséről és az időzónaváltásról. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága indoklás nélkül elutasította a héten a beadvány napirendre vételét, feltehetően azért, mert ütközik az uniós joggal.
Az óraátállítás ellenzői két indokot hangoztatnak. Az egyik, hogy a mai áramfogyasztási szokások mellett már nem biztosít megtakarítást a módszer – erre azonban az egyes országok villamos rendszerirányítóinak számításai rácáfolnak. A másik aggályként azt hozzák fel, hogy az emberi szervezetet megterheli az átállás, összezavarja a biológiai óráját. Ezzel kapcsolatban ellenérvként szokott elhangozni, hogy az, akinek nehezére esik egy-egy órával elcsúsztatni a napját, vajon soha nem maradt-e még ébren a szokásosnál tovább egy tévéműsor vagy egy társasági program kedvéért, esetleg nem utazott-e még másik időzónába.
A közösségi közlekedésre azonban kétségkívül hatással van az átállás: vasárnap éjjel kettő és három óra között a vonatok a kiindulási vagy a menetrend szerinti állomásukon térnek át a téli időszámításra. Az óránként vagy annál gyakrabban induló budapesti éjszakai járatok a téli és a nyári időszámítás szerint is közlekednek. Rövidített útvonalon közlekedik a 918-as járat, csak a téli időszámítás szerint a 940-es, a 992-es, a 996 és 996A járat. Csak a nyári időszámítás szerint közlekedik a 909-es, a 931-es, a 941-es, a 973-as és a 998-as járat. A budapesti repülőjáratoknál nem lesz változás, mivel az óraátállítás idejében éjszakai repülési tilalom van érvényben.