A konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat, hiszen aláássa az államba vetett bizalmat – mutatott rá az ÁSZ elnöke.
Emlékeztetett: az idei Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt. Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. Az idén ötéves alaptörvény közpénzügyi fejezetének életbe lépésével teljesen új irányt vettek a dolgok Magyarországon – magyarázta.
Csökkent az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket és kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, kiszabadult az inflációs spirálból, stabil a magyar forint, a gazdaság növekszik. Az idei év eredménye, hogy Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők – sorolta Domokos László.
Az államháztartási stabilizáció egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és infláció alakult ki Magyarországon. Az adórendszer nem csak stabilizálódott, de meg is szilárdult, ami egyértelműen versenyképesség-növelő tényező. Fontos tendencia az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciókra fordított összegek részaránya.
Célszerű lenne bevezetni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s „így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság” – emelte ki.
Az utóbbi években érezhetően csökkent a hazai feketegazdaság, a korábbi 24 százalékról a GDP arányában 20-21 százalék környékére szűkült az illegális szféra. A fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd forint is származhatna – mondta az ÁSZ elnöke.
Kiemelte: az ÁSZ idén hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok szintjéről. Idén összesen 3002 közintézmény vett részt, amelyek a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát foglalkoztatják.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzősét biztosító módszerek alkalmazás – mutatott rá Domokos László.