Japánban nem ritka, hogy a vállalati alkalmazottakat annyira túlhajszolják, hogy szó szerint belehalnak a munkába (ez a karosi): vagy szívroham, végkimerülés végez velük, vagy öngyilkosságot követnek el. A tokiói kormány ezért kénytelen lesz – az egyre nagyobb köz- és nemzetközi felháborodást okozó esetek publicitásának elkerülése végett – törvénnyel korlátozni a túlóra mennyiségét.
A Deutsche Bank legfrissebb tanulmánya szerint azonban az intézkedés erősen visszahúzhatja a japán gazdaságot, mivel a túlóraidő megnyirbálása csökkenti a háztartások jövedelmét, a vállalat forgalmát és nyereségét, végső soron pedig az ország gazdasági teljesítményét. A legjobban a hazai kereslettől függő munkaintenzív ágazatok, illetve a részmunkaidős dolgozók szenvedhetik meg a kevesebb munkaidőt. A Deutsche Bank máris csökkentette Japán bruttó hazai terméke (GDP) idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését. Eszerint 2017-ben 1,0, 2018-ban pedig 1,1 százalékkal bővül a gazdaság a korábban prognosztizált 1,1 és 1,4 százalékról.
A tervek szerint havi 45-60 órában limitálnák a túlóraszámot, de a kormány már elkezdett jobban a vállalatok körmére nézni. A tanulmány arra is rámutat, hogy a japán alkalmazottakat gyakran hosszabb ideig dolgoztatják, mint amennyit bejelentenek a munkaügyi központnak, így ez a bújtatott túlóra nem jelenik meg a hivatalos adatok között. Ezért a túlóracsökkentés aktuális mértéke valószínűleg meg fogja haladni a bejelentett időt, viszont a kiesést nem lehet a munka termelékenységének növelésével ellensúlyozni. A bank szerint attól, hogy korábban mennek haza a dolgozók, még nem fognak többet fogyasztani, mert csökken a jövedelmük és a megtakarításuk.
Rendőrségi adatok szerint 2015-ben több mint kétezren követtek el öngyilkosságot a munkahelyi stressz miatt. A 2015 márciusát megelőző tizenkét hónapban a Reuters szerint a szigetországban rekordszámú, 1456 kártérítési követelést nyújtottak be karosi miatt, s ezekben az esetekben havi 80-100 óra túlteljesítést vártak el a cégek a dolgozóktól. A legkirívóbb eset annak a reklámügynökségi munkatársnak az öngyilkossága volt, aki kilenc hónapon keresztül több mint havi 100 túlórát robotolt.