Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia közül az osztrák szálláshelyek voltak a legnépszerűbbek, vagyis azokat vették ki a legtöbb éjszakára a turisták. A második helyen a csehországi hotelek végeztek 76,5 eurós napi szobaárakkal, míg hazánk a harmadik ebben a rangsorban 72,2 eurós átlagárral. Varsó és Pozsony például Budapest után következik. Ez derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legújabban közölt ágazati tanulmányából.
Európa egészét tekintve a szobafoglaltság szempontjából az első három helyet Dublin, Edinburgh és London szállodái szerezték meg. Noha a franciaországi turizmus a terrortámadások miatt jelentős visszaesést szenvedett el az idén, Párizs az átlag 224,9 eurós hoteláraival mégis a három legtöbb bevételt elérő nagyváros között szerepelt január és július között, Genf és Zürich mellett. Harmincegy európai város közül Budapest szállodai foglaltságban 68,1 százalékkal a 15. helyen áll, nettó átlag szobaárban viszont 74,4 euróval csak a 26. vagyunk a sorban – megelőzve többek között Athént, Brüsszelt, Moszkvát, Pozsonyt, Romát, Rigát, Szófiát, Varsót és Vilniust.
A szállodák teljesítményének megítélése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az egy kiadható szobára jutó árbevételek átlaga sem, hiszen minél magasabb, annál jövedelmezőbb egy hotel működtetése a tulajdonosoknak. Magyarország Baku, Belgrád, Bukarest, Isztambul, Moszkva, Pozsony, Riga, Szentpétervár, Szófia, Varsó és Vilnius előtt áll e tekintetben. A vizsgált piacok rangsorában tehát van még hová fejlődniük a hazai vállalkozásoknak – jelezte a szállodaszövetség.
Hozzátették: e tekintetben Kelet-Közép-Európában Pozsony szállodái érték el a legnagyobb, 12,7 százalékos növekedést 2016-ban. A magyarországi szállodaipar az előző év azonos időszakához viszonyítva hat százalékkal több vendégéjszakát értékesített. Ez a turizmus évek óta tartó töretlen fejlődését igazolja a nemzetközi piacon több ország számára komoly veszteséget okozó terroristacselekmények közepette.
Érdekes változásokat mutat a hazánkba látogató külföldiek összetétele is az első fél évben. Noha még mindig a német utazópiac a legfontosabb küldőország számunkra, idén több mint négy százalékot esett vissza a németek által itt eltöltött pihenőidő, míg például Ausztriából többen érkeztek tavalyhoz képest. Eközben más országokból jelentősebben megugrott a Magyarországot úti célként választók száma. Így például a cseh és a román vendégek 14, illetve 21 százalékkal növelték turisztikai célú magyarországi látogatásaikat, ahogy például a brit, az amerikai és a lengyel szállodavendégek jelenléte is folyamatos bővülést mutat.
E szempontból a szomszédos országokat tovább elemezve az is látszik, hogy a románokon és a cseheken kívül számottevően többen utaztak hozzánk Ukrajnából, Szlovákiából, illetve Szerbiából az év első felében. A keleti nyitás is sikeresnek bizonyul a turizmus szemszögéből. A feltörekvő piacok közül Kínából az első fél év során több mint másfélszer annyian érkeztek hozzánk, mint 2015-ben, Indiából pedig 18 százalékos bővülést mértek a magyar hotelek – közölte az ágazati érdekvédelmi szervezet.