Tavaly óta 3,6 százalékkal, azaz 149 ezer fővel 4,314 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a március és május közötti vizsgált időszakban – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal 5,5 százalékra csökkent.
Az elsődleges munkaerőpiacon, tehát a verseny- és közszférában 115 ezer fővel dolgoztak többen májusban, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatásba 25 ezer főt vontak be, külföldön pedig nyolcezer ember vállalt munkát. A központilag nyilvántartott álláskeresők száma tavaly óta 20,2 százalékkal 307 ezer főre csökkent.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára az adatokkal kapcsolatban kedden arra emlékeztetett: 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint ma. A foglalkoztatás bővülése elsősorban a versenyszférának köszönhető, ahol 2010-hez képest 380 ezerrel dolgoznak többen.
A felére csökkent a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, amely 15 százalék, miközben 2010-ben, a kormányváltáskor a fiatalok 30 százaléka állástalan volt. Cseresnyés Péter kiemelte a foglalkoztatást ösztönző kormányzati intézkedéseket, elsősorban a Munkahelyvédelmi Akciótervet, valamint az Ifjúsági Garanciát.
A munkahelyi kedvezmények áprilisban csaknem 900 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, 2013 óta több mint 400 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. Az államtitkár hozzátette: jövőre nőnek a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, többet lehet lakhatási támogatásra fordítani, valamint emelkedik a saját gépkocsival munkába járók költségtérítése is.
– A gazdasági mutatók, valamint a kamara adatai alátámasztják a foglalkoztatottak számának emelkedését – mondta lapunk kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte: a tartós gazdasági növekedés hozzásegíti a vállalati szférát többek közt az értékesítési és exportlehetőségekhez, ezek a folyamatok pedig pluszmunkaerőt igényelnek.
A kamara felmérése alapján az elmúlt 18 évben nem volt ilyen optimista a vállalati szféra. A foglalkoztatottság bővítéséhez jelentősen hozzájárulnak a kormányzati kedvezmények, a cégeknél ma már nem jellemző, hogy nem fizetnék meg a dolgozóik után a közterheket.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke arról beszélt: szerinte egyre ritkábban fordul elő, hogy a vállalkozók feketén foglalkoztatnak. Ennek egyik oka, hogy az adókedvezményeknek köszönhetően már nem éri meg elcsalni a járulékot, emellett az uniós pénzek felhasználásához is nélkülözhetetlen a szabályos foglalkoztatás.
A szakember emlékeztetett: habár a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben visszaesett, ez nem érződött a kis- és középvállalkozói szektoron, amely 3 százalékos növekedést produkált elsősorban az ipar és a szolgáltatások területén. Ez a kedvező helyzet elősegíti, hogy a kkv-szektorban is további munkaerőt vegyenek fel a cégek.
– Tükrözi a gazdaság munkahelyteremtő képességét a tegnap közzétett foglalkoztatási adatsor – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki a GDP-nek az első negyedévben tapasztalt átmeneti, technikai tényezők által okozott lassulása után meredek gyorsulásra számít.