2017. november 22., szerda, Cecília napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/devizahitelesek-tovabb-pereskednek-2451391/

A devizahitelesek tovább pereskednek

Messze nem zárult még le idehaza a devizahitelek miatti pereskedés időszaka. Amellett, hogy már így is több ezer ügy van folyamatban a hazai ítélkező fórumok előtt, az elmúlt hetekben az Európai Bíróságra is érkeztek újabb magyar akták. A végrehajtóknál sok ezer devizatartozás lehet, ám az érintett adósokon leginkább az elsétálási jog bevezetése segítene. Ez a lehetőség jövő tavasszal kerülhet napirendre kormányzati szinten.

Idén is özönlenek a devizahiteles-perek a különféle bírósági fórumokra. Az Országos Bírósági Hivatal friss kimutatása arról árulkodik, hogy nyár végén majdnem 7500 olyan per folyt a magyar ítélkező fórumok előtt, amelyekben a devizahitelezés valamely pontja adott alapot a jogvitára. Az esztendő elején nagyjából még nyolcezer devizás eljárás zajlott, majd június végére a szám 6700-ra csökkent, hogy aztán augusztus utolsó napjára újra feljebb kússzon. Az adatokból egyébként arra lehet következtetni, hogy a hitelperek megítélése komoly kihívást jelent a hazai bíróságoknak.

Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak.

A devizahitelezés bizonyos pontjairól nem csak a magyar igazságszolgáltatásnak kell állást foglalnia: a témakör számos fontos részletét az Európai Unió bírósága is köteles áttekinteni, miután az utóbbi időben több magyar bíró is a luxembourgi székhelyű testülethez fordult. – A tagállamok bírái rendszerint akkor keresik meg az Európai Bíróságot, ha az eléjük kerülő ügyben olyan kérdés merül fel, amelyre az uniós jog alapján adható meg a válasz, de nem egyértelmű, hogy az adott esetben miképpen kell értelmezni az EU előírásait – mondta lapunknak Lehóczki Balázs.

Az uniós bíróság munkatársa hozzátette: az utóbbi hetekben három új magyar ügy futott be Luxembourgba, így jelenleg már kilenc magyar devizahiteles per van a grémium asztalán. Ezek között akad olyan, amely akár komoly horderejű is lehet.

Az egyik friss ügyben például azt feszegetik: a devizahitelesek a forintalapon eladósodottaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének-e, ha kiderülne, hogy az árfolyamkockázatot – azt a fogyasztóra hárító hitelszerződési feltétel tisztességtelensége, így semmissége miatt – az ügyfelek helyett mégis a bankoknak kellene viselniük. – Az eljárások rendszerint több lépcsőből állnak, s általában másfél évig tartanak – jegyezte meg az EU bíróságának magyar munkatársa.
A devizaügyek a bíróságok mellett a követelések behajtásában részt vevő szakembereknek is bőven adnak munkát.

Egyes becslések szerint jelenleg sok ezer olyan ügy lehet a végrehajtók előtt, amelyek a devizahitelek kapcsán indultak. – Az érintettek helyzetének rendezéséhez hozzájárulhatna akár a tengerentúlon ismert úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése is – erről már a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke beszélt nemrégiben lapunknak.

Schadl György felelevenítette: többször megesett, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését, ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt valamennyi, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Hitelkárosultak tüntetése 2013-ban, a forintosítást megelőzően

Az elnök szerint a hazai elsétálási jog csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, s az új lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törlesz­teni, miközben minden más fize­tési kötelezettségüket teljesítették. Az érintettek lényegében vagyonuk feláldozásával mentesülhetnének fennmaradó adósságuk alól.

A Magyar Idők kérdésére a legutóbbi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter a felvetés kapcsán azt ­mondta: a kormány nem tervezi az elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a magyar bankrendszernek. Ugyanakkor lapunk más forrásból úgy értesült: tavasszal esély nyílhat rá, hogy valamilyen formában mégis előkerüljön a kérdés. A hazai jogalkotást, mint a devizahitelezés más anomáliái­nak korábbi rendezésekor, ezúttal is nagyban segítené, ha Luxem­bourgban határozottan állást foglalnának a témakörben. Az utóbbi időszak uniós bíróság elé került ügyeiben azonban nem került szóba az elsétálás témája.

Hirdetés

Kiemelt

Vita a Soros-tervről, ami van

A migrációs terv mögött Soros György társadalommal és a világgal kapcsolatos víziói állnak, amelyekben erősen támaszkodott Karl Popper liberális filozófus nézeteire.

Poszt-trauma

Nemcsak trollkodik, manipulál is a Momentum

Az új SZDSZ és a kocsmai stílus.

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!