Az idei első fél évben négy új, foglalkoztatásbővítést támogató programot indít a kormány részben uniós, részben nemzeti források felhasználásával – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára. A Nők 40+ elnevezésű program bér- és járuléktámogatásaival már januártól élhetnek azok a munkaadók, akik 55 év feletti, nyugdíj előtt álló nőket foglalkoztatnának. A tárca számításai szerint 1000-1300 nő szerezheti meg így a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
Várhatóan februárban indulhat el az a hárommilliárd forint keretösszegű program, amely a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való elhelyezkedést ösztönözné úgy, hogy a határozott idős közfoglalkoztatás alatt piaci munkahelyet találók keresetét a szerződésükből még hátralévő hónapokra járó foglalkoztatást helyettesítő támogatással, azaz 22 500 forinttal havonta megtoldja az állam. Az NGM várakozása szerint 20-25 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedéséhez járulhatnak így hozzá.
Az első fél évben várható a szakképzettséggel rendelkező, 25 év alatti pályakezdők tapasztalatszerzését, elhelyezkedését támogató, mintegy 15 milliárd forintos keretű program. A támogatásra azok a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (mkkv-k) pályázhatnak majd, amelyek fiatalokat alkalmaznak. Indul a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését ösztönző program is, az ötmilliárdos keretből mintegy 500 vállalkozás munkahelybővítését tudják majd támogatni. Hamarosan meghirdetik a társadalmi és üzleti céllal egyaránt rendelkező társadalmi vállalkozások fejlesztését célzó, hatmilliárd forint keretösszegű pályázatot is, de az eddig futó programok is folytatódnak. A munkahelyvédelmi akcióterv révén a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokból mintegy 900 ezer ember foglalkoztatását segítette a kormány a legutolsó, 2015. októberi adatok szerint, a program 2013-as indulása óta 335 milliárd forintnyi járulékot spórolhattak meg a munkaadók. Az országon belüli mobilitást ösztönző lakhatási támogatással eddig 2600-an éltek, és mintegy 1,7 milliárd forintot vettek igénybe. Eddig mintegy hatezren léptek be abba a programba, amely a 25 év feletti álláskeresők elhelyezkedését képzésekkel, elhelyezkedési, esetleg munkabér-támogatással segíti – mondta Cseresnyés Péter.
A tegnap bejelentett programok hatására nagyobb lendületet kaphat a munkaerőpiaci konszolidáció, amelynek hatását már az előző év végén is érezni lehetett. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai még az elemzőket is meglepték, miután a vártnál nagyobb ütemben, 2,8 százalékkal, 4,273 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges munkaerőpiacon 1,3 százalékkal többen, 50 500-an helyezkedtek el, míg a közfoglalkoztatottak köre 34,8 százalékkal, 61 ezer fővel bővült. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 37 ezerrel, 284 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,3 százalékponttal, 15,1 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 19 százalékát továbbra is ők adják. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly november végén 351 ezer álláskeresőt tartott nyilván, ez 14,1 százalékos javulás 2014 azonos időszakéhoz képest.
– Az előző időszakihoz hasonló, 6,4 százalékos vagy enyhén emelkedő munkanélküliségre számítottunk, azonban a friss adatok jobbak – mondta Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője az MTI-nek. Szerinte a közmunka elfedi a szezonális hatást a munkaerőpiacon, vagyis a nyári idénymunka-lehetőségek kifutását, szerepe meghatározó 2015-ben, de elindult a javulás a versenyszférában is.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a számok azt mutatják, hogy a magyar gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is továbbgyűrűzik. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint szezonális hatások miatt ugyan az idei év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra meghaladhatja a 7 százalékot, azonban az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta.